A 97 éves Sir David Attenborough korát meghazudtoló lendülettel készíti újabbnál újabb műsorait, s nem áll meg! Jó eséllyel, míg ereje és egészsége bírja, azon lesz, hogy újabb műsorokkal hívja fel – nem csak nézőközönsége, de – az egész világ figyelmét a természet csodáira, de értékeinek megőrzésére is. Októberben vadonatúj műsorral jelentkezett a brit természetfilmes. A Bolygónk, a Föld (Planet Earth) széria III. évada 8 epizódot foglal majd magába, ebből három részt már le is vetítettek Angliában, nálunk pedig ma este lesz látható, a BBC Earth csatornán, s azt követően hetente érkezik egy-egy újabb rész. Szerencsére ezúttal is elkényeztetik a nézőket – az évek alatt már jól megszokott – kulisszák mögötti dokufilmekkel az egyes részek forgatásáról.
Ebben a cikkben nem célom bemutatni Sir David Attenborough részletes életútját, arról már számos írás kerekedett az évtizedek során, bár lesz róla szó. Nem ez a célom. Arról szeretnék írni most – a tőlem megszokott, cikkbe foglalt érdekességekkel és idézetekkel vegyítve –, hogy: mit jelent számomra Mr. Attenborough személyisége és munkássága.
Kapcsolódó tartalmak, melyek érdekelhetnek:
Új-Zéland: ismerd meg A Gyűrűk Ura és A Hobbit forgatási helyszíneit
- Michael Crichton: Jurassic Park– Könyvkritika és összehasonlítás a filmmel
- Tempus Horribilis: A Korona – 5. évad (kritika)
- Hans Zimmer: Hollywood Rebel (2022) – dokumentumfilm beszámoló
- Minden, amit a Jurassic Park-filmekről tudni akartál
- A Korona: így készül a brit királyi családról szóló monumentális sorozat
„Számomra úgy tűnik, hogy a természeti világ az izgalom-, a vizuális szépség-, és az intellektuális érdeklődés legnagyobb forrása. Ez a legfőbb forrása megannyi dolognak a Földön, melyekért érdemes élni!”
/ Sir David Attenborough
Nem múló ámulattal tölt el az a töretlen elszántság és hegyeket megmozgató energia, mellyel a századik életévéhez közelítő angol televíziós a mai napig szakadatlan az munkálkodik, hogy felhívja figyelmünket a természet csodáira, s a Föld bolygó egészségének megóvására. Hosszú-hosszú évtizedek lelkes és kitartó munkájával a háta mögött, Anglia nemzeti kincse (ahogy manapság odahaza nevezik), David Attenborough a szemünk előtt vált elhivatott természetfilmesből – talán nem túlzás azt állítani, hogy – a modern kori tudomány (egyik) legnagyobb hatású ikonjává.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én áldom a szerencsémet, hogy gyerekkoromban rengeteg természet- és ismeretterjesztő filmet néztem állatokról, dínókról, egyiptológiáról és csillagászatról. Persze, akkoriban jobbára minden család polcán megtalálható volt a Sivatagi Show, de ki ne emlékezne (a teljesség igénye nélkül) olyan Attenborough-klasszikusokra, mint Az Élet, az Élet a Földön, Az élő bolygó, és A madarak élete, melyeket azóta olyan lenyűgöző folytatások és új műsorok követtek, mint a Prehistoric Planet-ésorozat, A kék bolygó, a Zöld bolygó, a Galapagos 3D, vagy a Bolygónk, a Föld című műsorok.
A Londonban található Természettudományi Múzeumot véleményem szerint mindenkinek látnia kell, ha a brit fővárosban jár. A múzeum egyik részlegét Attenborough Stúdiónak nevezték el, melyben a múzeum a BBC Natural History Unit-tal karöltve interaktív oktatóanyagokat és filmeket vetít a látogatók számára. Én még életében kiegészíteném David Attenborough becses nevével a Londoni Természettudományi Múzeum nevét. Sőt, odáig is elmerészkednék, hogy a múzeum csarnokának kitüntetett pontján helyet foglaló Charles Darwin szobra mellé állíttatnék egy szobrot is cikkünk főhőséről. Szép tisztelgés lenne.
Apropó, tiszteletadás. David számos neves kitüntetésben és elismerésben részesült már az évtizedek során. De talán nem is érhet nagyobb megtiszteltetés egy embert annál, mint amikor egy élőlényt neveznek el róla – pl. egy lepkét, vagy hangyászsünt, mint történt az David esetében is. Történetesen, már több tucat állat- és növényfaj mondhatja el magáról azt, hogy a legendás angol természettudós nevét viseli.
Íme néhány neves elismerés David életéből:
- Sir David Attenborough máig az egyetlen filmes, aki elnyerte a brit televíziós BAFTA-díjat fekete-fehér, színes, HD és 3D-kategóriákban is.
- II. Erzsébet brit uralkodó 1985-ben lovaggá ütötte.
- 2005-ben a királynő az Order of Merit kitüntetéssel jutalmazta, melyet azok kapnak, akik a tudományok, vagy művészetek terén alkottak kiemelkedőt.
- 2014-ben Peabody-díjjal jutalmazták, mellyel a minőségi narrációt díjazzák.
- Emmy-díjat nyert a Kék bolygó II. (2017) narrálásáért.
- 2018-ban a Buckingham Palotában betiltották a plasztik-termékek (pl. szívószálak) használatát – Sir Attenborough hatására.
- 2022-ben Károly herceg másodjára is lovagi címet adományozott David Attenborough-nak a Korona részéről. (A természettudós és az angol királyi család szoros kapcsolatot ápolt az évtizedek során.)
„Bárcsak a világ kétszer ilyen nagy, és fele ennyire felfedezett lenne!”
/ Sir David Attenborough
Műsorai azért is érdekesek, mert szinte mindegyik természetfilmjéből megtudhatunk életéről kisebb-nagyobb szemelvényeket. David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Londonban. Testvére, Richard, bizonyára sokak számára ismerős lehet a tv- és mozifilmek világából, – rá még később visszatérek. David már egészen kis korától fogva rajongott a természetért, kőzeteket gyűjtött, s hosszan szemlélte – a J.R.R. Tolkien-t is megigéző – angol vidék szépségét. Egyik műsorában arról a gyerekkori emlékéről is mesélt, mikor séta közben szétpattintott egy követ, s abban egy megkövült ammoniteszre bukkant. A kis Daviben ekkor tudatosodott, hogy mihez szeretne kezdeni életével. A Cambridge-i Egyetem Földtani és Állattani Tanszékén végzett (1945), mint természettudós. 1947-ben behívót kapott a Brit Királyi Haditengerészet kötelékébe, majd pár évvel később már a BBC televíziócsatornánál kapott állást (1952).
Bár nagy hévvel vetette bele magát a munkába, a stúdió kezdetben nem szívesen állította volna kamerák elé az átlagosnál nagyobb fogmérettel megáldott természettudóst, így David eleinte a háttérfolyamatokba és a produceri munkálatokba segített be. David kitartása meghozta gyümölcsét, ugyanis két évvel később egyik kollégája lebetegedett, így az ifjú Attenborough számára megnyílt az út a kamerák és a televíziózás világa felé – a Zoo Quest c. műsorral debütált. 1965-től hosszú évtizedeken át irányította a BBC2-t. A ’70-es évek elején programigazgatói szerepkört is vállalt a BBC-nél, azonban ezzel rövidesen (pár évvel később) felhagyott, hogy idejét újból a természetfilmezésnek szentelhesse. A BBC máig élete szerves részét képezi, természetesen, legújabb műsora, a Planet Earth III. is a BBC-n debütált.
Kisebb felháborodást váltott ki 2023 tavaszán a hír, miszerint a BBC One megtagadta a Wild Isles c. (akkoriban) legújabb Attenborough-sorozat egyik részének sugárzását, melyben a Brit-szigetek állat- és növényvilágát mutatják be. Az elhíresült 6. epizód levetítésének megtagadása mögött – minden bizonnyal – az áll(hatot)t, hogy egyes brit politikai köröknek nem állt érdekükben, hogy az említett epizódot leadják a tv-ben. A rész kitért az ún. rewilding-folyamatára: tudniillik, azt a folyamatot nevezzük így, amikor a természet helyreállítja önmagát. Az epizód az emberi tevékenységből fakadó káros hatásokat is bemutatták, természetesen, a készítők és a nézők többsége felháborodott a csatorna döntésén (az epizódot kizárólag a BBC iPlay-en keresztül lehetett megtekinteni hivatalosan).
„A kérdés adott: vajon örülünk a gondolatnak, hogy unokáink talán sosem láthatnak élő elefántot, legfeljebb a képeskönyvekben?”
/ Sir David Attenborough
Munkássága óriási hatással van azokra, akik fogékonyak a természet csodáira. Így történt a Bolygónk, a Föld II.-III. évadainak főtémáit komponáló Oscar-díjas filmzeneszerzővel, Hans Zimmer-rel is. Az alábbi videóban ő maga ült a billentyűk mögé az egyik híres amerikai showműsorban. Egyszerűen zseniális, hogy mennyire elkapta a műsor hangulatát a zene által! Nem lehet elégszer meghallgatni, mindig lúdbőrös leszek tőle. Kíváncsian várom, milyen zenét szerzett az új évadhoz.
A zeneszerző így nyilatkozott pár évvel ezelőtt a világhírű természettudóssal való közös munkáról:
„Azt hiszem, hogy az egyetlen munkám, mely a mindenséget jelenti számomra, tudja az volt, amikor együtt dolgozhattam professzor David Attenborough-val. Mintha megtaláltam volna a hívásomat, mintha megtaláltam volna a célomat ezen a bolygón.
Amit briliáns módon tesz, az az, hogy nem felügyel, nem prédikál, nem erőltet rád semmit a Föld védelme érdekében, ő csupán egy egyszerű dolgot tesz – melyben én segíteni tudom –, eléri, hogy beleszeressünk a Bolygóba, melynek mi is részesei vagyunk.
És ha nem vagyunk figyelmesek (…) én már láttam a másik oldalát, dolgoztam a Csillagok között-ön, ami arról szól, hogy a Földnek befellegzett és el kell hagynunk.
Tudja, én nem akarok elmenni, szeretek itt lenni, és szeretem a körülöttem élő állatokat”
/ Hans Zimmer
Élénken emlékszem, hogy David Attenborough kihalással foglalkozó dokumentumfilmje olyan hatással volt rám, hogy jóformán sírni tudtam volna, igen… Kézzelfogható, szívbe markoló volt látni az emberiség által okozott pusztítást a filmben, mely azóta szinte minden Attenborough-műsorban megjelenik (jogosan). Az alábbi videóban a Bolygónk, a Föld (2. évadának) zenei felvételéről láthattok egy videót, tele számtalan csodálatos felvétellel. Bevallom őszintén, én még nem bírtam úgy megnézni e videókat, hogy ne lett volna fátyolos a szemem… Lehet rám mondani, hogy érzelgőssé váltam, de nem. Mindig is szívemen viseltem a környezet sorsát. Érdemes megtekinteni, megéri.
David műsorai mindig rettentő informatívak és látványosak. Egyszerűen sugárzik belőlük a szakmai hozzáértés és a vágy, hogy tudását átadja a nézők számára – legyen szó kicsiről, nagyról. Régóta gondolom úgy, hogy az egyetlen értelme, hogy van tv-előfizetésünk, az, hogy vannak olyan csatornáink, mint pl. a BBC, a National Geographic, az Animal Planet, a History és a Discovery Channel. Történetesen, Attenborough műsorai minden alkalommal megerősítenek ebben a hitemben.
Egy kis szentimentális kötődésem is van a híres természetfilmes munkásságához, mégpedig a filmes szakmán keresztül: Richard-ot, David testvérét már említettem a cikk elején, aki szintén maradandót alkotott a maga szakterületén. Itt ajánlom figyelmetekbe történész doktorandusz húgom cikkét, melyet Sir Richard Attenborough-ról írt az ujkor.hu nevű történelmi portálra. Richard – aki egyébként maga is nagy állatbarát hírében állt – karaktere a Jurassic Park c. filmben a kihalófélben lévő- és már kihalt fajok létjogosultságát feszegeti a vacsoránál. (Az oldalán számos cikket írtam a Jurassic Park-filmekkel kapcsolatban, ezeket itt olvashatjátok el.) Bár a két testvér az élet egészen különböző területén lett példaértékű munkájával, nekem minden alkalommal eszembe jut David munkássága, amikor a Jurassic Park iménti jelenetét nézem:
„Kondorkeselyűk! Kihalásra vannak ítélve. Ha azon volnék (…), ha kondorkeselyűket teremtenék a szigeten, egy árva szót sem szólna!„
/ Dr. John Hammond (Jurassic Park, 1993)
Műsoraiból számos bölcsességet lehetne még összegyűjteni, talán egyszer egy külön cikk is születik majd belőle:
„A legjobb mottó talán ez lehet: semmit ne pazarolj el! Ne tékozold el az elektromosságot, ne pazarold el a papírt, ne pocsékold az ételt. Éld az életet, amit szeretnél, csak ne pazarolj! Vigyázz a természetre, beleértve az állatokat és a növényeket is. Ez az ő bolygójuk is, ahogy a miénk is. Ne pocsékoljuk el!
A globális felmelegedéssel vívott harc nem azt jelenti, hogy mindenki azon nyomban hagyjon fel a lélegzéssel. Azt jelenti, hogy abba kell hagynunk a pazarlást, s ha minden különlegesebb cél nélkül utazunk, az már pazarlás. (…)
Amit az emberiség tesz majd a következő 50 évben, az meghatározza a bolygó összes élőlényének sorsát.”
/ Sir David Attenborough
Cikkünk főhőse cirka 30 mű szerzője, s kb. 350 filmes produkcióban vett részt készítőként, ill. narrátorként és⁄ vagy íróként, producerként.
Kedvenc természetfilmesünk bő 60 éven át kontinensről-kontinensre utazva járta be az egész világot azért, hogy egyedülálló műsorokat készíthessen nekünk. (IMDb-oldalát itt érhetitek el, melyen nyomon követhetitek műsorainak széles kínálatát.) Idős kora ellenére sosem ragad le a jól bevált, régi filmes technikáknál, stábjai folyamatosan új módszereket próbálnak ki, hogy a legszebb felvételekkel kápráztassák el a világot. Némelyik sorozatot éveken át, kitartóan forgatják a Föld legkietlenebb és legzordabb körülményei között. Minden tiszteletem az övék.
Az elmúlt pár évben egyre gyakrabban lehetett hallani a pletykát, hogy Attenborough már nem forgat több filmet, legfeljebb narrálni fog. A Dinoszauruszok: Az utolsó nap David Attenborough-val c. film kapcsán is ezt lehetett olvasni különböző fórumokon. Ugyanakkor nagy szerencsénkre ez a pillanat még várat magára. Egyszerűen süt személyiségéből a kedvesség és szeretet, mellyel az állatokhoz és növényekhez, no, meg persze kollégáihoz és nézőihez fordul – s teszi ezt minden mesterkéltségtől mentesen, immár egy egész emberöltő óta.
Hazánkban a szinkronizált adásoknak köszönhetően talán még nagyobb közönségkedvencé vált a tudós. A legendás természetfilmest többen is szinkronizálták a hosszú évtizedek alatt. Az egyedülálló Végvári Tamás összesen 104 alkalommal, Szersén Gyula hangján pedig 96 esetben váltak emlékezetessé műsorai magyar nyelven! Sok más tehetség mellett Németh Gábor 71, Papp János 16, és Ujréti László 4 alkalommal kölcsönözték hangját.
Talán sokan nem is gondolnák David-ről, de irtózik a patkányoktól, és nem tartja ördögtől való dolognak az állatkerteket. Ugyanakkor utóbbit nem a szórakoztatás, hanem a kihalófélben lévő állatok megőrzése miatt tartja fontosnak. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom azt a dokumentumfilmet (2002), mely a műsorvezető életére fókuszál (David Attenborough: Élet a kamera előtt).
David töretlenül igyekszik átadni tudását a fiatalabb generációk számára. Van pár ilyen kiemelkedő tudós, vagy a médiából közismert személy, akik – több, kevesebb sikerrel – igyekeznek a természet megóvására, vagy az egészséges életmódra és étkezésre figyelmeztetnek (pl. Jamie Oliver). Valójában, minden rajtunk múlik. Talán ezért is tartja a mondás: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
Munkásságára visszatekintve nem túlzás azt állítanunk, hogy Sir David Attenborough-t a szakma legnagyobbjaival emlegethetjük egy lapon – Charles Darwin, Dian Fossey, Jane Goodall, Gerald Durrell és Jacques-Yves Cousteau. Sőt! Ha nem is kapja meg életében a – joggal neki ítélendő – Nobel-díjat, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: David Attenborough tanítása, útmutatása és figyelmeztetése nélkül a világ sokkal sivárabb lenne, és megannyi faj már réges-rég kipusztult volna!
„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan, egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
/ Sir David Attenborough
David a mai napig gyermekek millióival szeretteti meg az állatok és növények lenyűgöző életét, s tárja fel számunkra az őslények egykor letűnt, rejtélyekkel teli világát. Nem rest szüntelen hangsúlyozni, hogy az egyéni tettek mellett a világ globális környezetmegóvó figyelmére is szükség van. Általa jobb lett a világ.
De adott a kérdés: mi lesz a Földdel a globális túlnépesedés, a klímaváltozás, az irtózatos méretű fakitermelés, és az emberiség további káros, pusztító tevékenységeinek hatására…? Mi lesz holnap, 5-10-20-30, vagy akár 50 év múlva? Vajon hány állat- és növényfaj fog addigra kihalni, ha nem cselekszünk ténylegesen?
Számomra úgy tűnik, hogy a politikai- és gazdasági erőknek (nagy valószínűség szerint) soha nem áll majd érdekükben drasztikus lépéseket megtenni a környezet megóvása érdekében. Szomorú, de ez a reális valóság. Csupán reménykedhetünk, hogy előbb vagy utóbb, de elérünk egy pontra, amikor fordul a kocka, csak az a baj, hogy akkor már valószínűleg túl késő lesz – …ha nincs már most is túl késő. Azonban egy dolog biztos:
Sir David Attenborough nélkül még itt sem tartanánk!
Köszönjük! ♥
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: imdb, Britannica.com, link1, link2.
