Al Pacino talán egyik legzseniálisabb alakítását nyújtotta Az ördög ügyvédje c. (1997) filmben, melyben olyan sztárokkal láthattuk együtt játszani, mint a gyönyörű Charlize Theron, s az azóta igazi legendává és közönségkedvenccé vált Keanu Reeves. Nemrégiben újra megnéztem a filmet, melyet már gyerekkoromban is nagy ámulattal szemléltem, s ez adta az ihletet, hogy elkezdjem felkutatni a film kulisszák mögötti titkait. Bizton állíthatom, hogy rengeteg forgatási érdekességet találtam a produkció munkálatait és háttértörténetét illetően, továbbá számos érdekes szimbólumra is fény derülhet majd, ha elolvassátok a cikket.
Kimaradt jelenetek, történelmi utalások, remek színészi alakítások, forgatási helyszínek, filmzene… És ezek még csak a jéghegy csúcsa, olyan széles körben igyekeztem körbe járni a filmet. Vannak, akik szerint sokkal jobb és lendületesebb lett a film, mint az eredeti könyv (oh, igen, mert hogy az is létezik!). Sőt, több kommentelő a film nagyszerűen megírt párbeszédei miatt bőven az eredeti mű színvonala fölé emelte a történetet könyves oldalakon, ám olyanok is akadtak, akik teljes mellszélességgel kiálltak a kötet mellett és a filmadaptációt silány munkának tartják. Ti hogy látjátok a dolgot, olvastátok a könyvet? Nektek hogy tetszett? Kíváncsi vagyok a véleményetekre. A cikkben mellesleg kitértem a könyv és a film közti különbségekre is, remélem ezeket is érdekesnek találjátok majd a további tartalmak mellett.
Most pedig, tartsatok velem és lessetek be a függöny mögé. Íme, így készült Az ördög ügyvédje című film…
« ♦♦♦ »
A John Milton lakosztályát uraló szobormű mindigis nagyon tetszett, és amikor a film végén mozgásba is lendül, akkor csak méginkább érdekfeszítővé válik számomra. Történt pedig, hogy a premiert követően Frederick Hart művész, és a Washington D.C.-ben található Episcopal National Cathedral közösen perelte be a Warner Bros.-t, mivel nagy hasonlóságokat vélték felfedezni a filmben bemutatott, és a székesegyházban látható (Ex Nihilio névre hallgató) alkotások között. A Warner beleegyezett a művész kérésébe, hogy módosítsák a későbbiekben kiadott változatokban az alkotást. Íme, így nézett ki a mozi-változat domborműve, illetve a későbbiekben kiadott DVD-változaté:
A bíróság végül 1998 februárjában úgy határozott, hogy a Warner Bros. piacra bocsájthatott 475.000 kópiát a film eredeti vágásából, ám voltak feltételeik: arra kötelezték a stúdiót, hogy vagy módosítsák CGI-technológiával digitálisan, vagy töröljék azon jeleneteket, melyeken láthatóak az említett alkotások. A további kazetta (ez a későbbi DVD kiadásokra is érvényes) eladásokon is csak a fenti feltételek szerint szerepelhet a perbe foglalt műtárgy.
Al Pacino összesen öt alkalommal utasította vissza John Milton szerepét, mígnem végül (szerencsénkre) elvállalta. Pályafutásának egyik legjobb alakítását nyújtotta szerintem Az ördög ügyvédjében.
Eredetileg sokkal látványosabbra tervezték a filmet, Pacino azonban még így sem volt elégedett a forgatókönyvvel. Csak akkor bólintott rá a szerepre, amikor Taylor Hackford pár változtatást eszközölt a szkripten, ám eleinte még ekkor is vonakodott elvállalni a szerepet, s önmaga helyett inkább Sir Sean Conneryt, vagy Robert Redfordot ajánlotta a szerepre.
A film címét érdemes tisztázni egy rövidke kitérő erejéig, hátha valakinek esetleg még ismeretlen a fogalom: advocatus diaboli. A kifejezés a középkor idejéből való, amikor a szentté avatás folyamatában kijelölt személy (az ördög ügyvédje) feladata az volt, hogy olyan lehetséges okokra hívja fel a figyelmet, melyek adott esetben gátló tényezői lehetnek az eljárásnak. Vele párhuzamosan szólalt fel az Isten ügyvédje (advocatus Dei), aki a szentté avatás előmozdítását volt hivatott érvekkel és tényekkel alátámasztani. V. Sixtus pápa 1587-ben alkalmazta először ezt az eljárást, melyet végül Szent II. János Pál pápa szüntetett meg 1983-ban.
John Milton karakterének névválasztása nem a véletlen műve. Ismerős lehet a név, ha olvasta valaki John Milton: Elveszett Paradicsom c. művét (1667), mely – az 1674-es folytatásával együtt – az ember bűnbeesését, a szabad akarat, s a predestináció (az Eleve elrendelés-elve) kérdéseit taglalja. Ha összehasonlítjuk a Milton művében szereplő Lucifer, valamint a Andrew Neiderman könyvében és a belőle készült filmben látott Sötétség hercege figuráját, bizony nagy hasonlóságokat fedezhetünk fel.
“Inkább uralkodjak a pokolban, mint szolgáljak a Mennyben?” – Az iménti idézetet egyenest, az azonos című könyvből vették át.
Charlize Theron elég sokáig gondolkozott azon, hogy elvállalja-e Mary Ann szerepét, a sok meztelenkedős jelenet miatt. Érdemes megjegyezni, hogy korábban pont a pucér jelenetek miatt utasított vissza egy szerepet a Showgirlsben (1995), bár a 2000-es évek elejétől fogva már nem volt ilyen szégyenlős a hölgy.
Ahogyan haladunk előre a történetben, megfigyelhetjük, hogy Lomax karakterének öltözéke egyre sötétebb színűvé válik, mely szerintem zseniális húzás volt annak érzékeltetésére, hogy Kevin (magán)élete milyen ütemben zakatol a szakadék felé. Egy grátisz érdekesség: Ha visszaemlékeztek a Harry Potter és a Halál ereklyéi 1-2 részére, ott pont, hogy a folyamat ellenkezőjét figyelhetjük meg Voldemort esetében. Ugyanis, minél több Horcruxot pusztítanak el Harryék, úgy válik egyre sebezhetőbbé a Sötét Nagyúr, és válik egyre világosabbá ruhája.
A filmben több alkalommal is kapunk utalást Milton valódi személyiségére:
- “Talán itt az ideje, hogy veszíts! Azt hiszed, én sosem veszítettem…?”
- “Nézzen rám! Kezdettől fogva alábecsültek. Nem gondolná rólam, hogy én vagyok a Mindenség ura, nem igaz?”
- “Biztos hall bennünket, érzi az illatunkat.” – halljuk a partin a hölgyeket, amint megpillantják Miltont a távolban
Talán akkor kapjuk meg a legegyértelműbb utalást Pacino karakterének valódi személyiségére, amikor Kevin először érkezik meg Milton lakosztályába és faggatni kezdi kollégáit munkaadója különös otthonával kapcsolatban:
– “Hol a többi szoba?“
– “Csak ez az egy van…”
– “És a hálószoba?”
– “Nincs hálószoba.”
– “Hol alszik?”
– “Ki mondta, hogy szokott…?”
– “És hol kefél…?”
– “…Mindenütt!” (válaszol Milton)
…ezzel is utalva arra, hogy Milton hedonizmusának semmi sem szabhat határt. Meglepő módon, egyáltalán nem veszi zokon Kevin vulgáris őszinteséggel feltett kérdését, melyet egy házigazda valószínűleg nem kezelt volna ilyen könnyedén. Később látjuk, ahogy Milton egyre inkább magával ragadja Kevint, mind morálisan, mind pedig, ami a beszédstílusát és viselkedését illeti.
Bár a történet szerint Mary Ann és Kevin Lomax nagyjából azonos korúak, a két színész között 10 év van. Charlize 21, míg Keanu Reeves 31 éves volt a forgatás idején. Apropó, biztosan emlékeztek rá, hogy később újra együtt szerepeltek, mégpedig az Édes November c. filmben (2001).
A John Milton rezidenciájának teraszán forgatott jeleneteket a munkálatok helyszínül szolgáló épület 50. emeletén vették fel. Ennek a szélén építették meg a jelenethez tartozó kiugró részt, melyről a lélegzetelállító látványt szemlélhettük a jelenet során. Manapság, egy ilyen jelenet forgatásához (talán) leginkább zöld hátteres-technikát alkalmaznának, így minden elismerésem a stábnak, amiért az eredeti helyszínen forgattak.
Annak érdekében, hogy Charlize Theron hitelesen játszhassa el Mary Ann karakterét, három hónapon át, heti egy órát töltött pszichoterapeuta fogadóóráin, New Yorkban.
Keanu Reeves sem hanyagolta el a felkészülést, ugyanis több New York-i tárgyalásra is beült, és sokat beszélgetett az esküdtekkel, hogy magába szívhassa a tárgyalótermek miliőjét.
Van egy jelenet, mely végül nem került bele a film végső vágásába. A kihagyott jelenetben Mary Annt látjuk Eddie Barzoon partiján, amint valaki áttessékeli a nőt a könyvtárba. Mary kővé dermed, amikor azzal szembesül, hogy hárman a könyvtárat választották szerelmi pásztorórájuk színhelyéül, majd kisvártatva elhagyja a helyszínt, amikor arra kérik, csatlakozzon hozzájuk negyediknek. Bár a jelenetet végül törölték, azonban a forgatókönyvírók megtalálták a módját, hogy végig érzékeltessék velünk Mary gyanakvását, mely egyre csak nő a film előrehaladtával.
A dán származású Connie Nielsen még csak egy hónapja élt az Egyesült Államokban, amikor rátalált Christabella Andreoli szerepe. További érdekesség, hogy mind Keanu Reeves (Consantine, a démonvadász), mind pedig Connie Nielsen (Wonder Woman, Az Igazság Ligája, Gladiátor) szerepelt DC-s képregényfilmekben.
Connie Nielsen karaktere a film olasz nyelvű változatában spanyolul, míg a más nyelven készült szinkronban olaszul szólal meg. A színésznő folyékonyan beszél spanyolul, olaszul, angolul, dánul, svédül, norvégül, franciául és németül!
És, ha már a nyelveknél tartunk, akkor Christabella Andreoli nevét is érdemes górcső alá venni egy kicsit, mert nagyon beszédes nevet kapott: keresztneve “gyönyörű Krisztust” jelent (ha szigorúan a történet kapcsán vizsgáljuk így), míg vezetékneve szabad fordításban kb. annyit tesz, “férfias harcos“.
Connie Nielsen a jelenetei nagy részében félig- vagy teljesen mezítelenül látható a vásznon. Valaki kiszámolta (biztosan sok ráérő ideje volt…), hogy egészen pontosan, ez a jelenetei 20%-át jelenti.
A könyvben Kevin vezetékneve nem Lomax, hanem Taylor.
Szintén eltérés a könyvhöz képest, hogy míg a filmben John Milton és Kevin Lomax apa – fia kapcsolatban állnak egymással, addig a regényben nincs köztük efféle kötelék.
Charlize Theronon sem volt túl sok ruha a film nagy részében. Egyes számítások szerint, a film 30%-ában pucéran, neglizsében vagy épp fehérneműben látható. Ez azért nagy változás ahhoz képest, hogy Charlize eleinte nem akarta elvállalni a szerepet, pont a pucér-jelenetek miatt.
Érdekes dologra lehetünk figyelmesek, ha árgus szemekkel figyelünk a jelenetre, amikor Eddie Barzoon elindul (utoljára) futni egyet a parkban. A három alak, aki üldözi a férfit, az Apokalipszis Négy Lovasának színeit viselik magukon: a fehér – Dögvész, a piros – Háború, és a fekete – Éhínség. A jelenet alatt halljuk Milton monológját, akit épp abban a zöld ruhában láthatunk, mellyel a negyedik Lovast, a Halált szokták ábrázolni.
A DVD audio-kommentárja szerint, Daniel Oreskes (Arnold) snittjét rögzítették utoljára a forgatási naptár szerint. A jelenet rögzítését követően az egész stáb és a színészek is hatalmas tapssal és ujjongással nyugtázták, hogy vége a munka rájuk eső részének.
Milton Kevinhez intézett mondata, miszerint “Tudtad, hogy ma az egyetemeken több a joghallgató, mint ahány ügyvéd létezik a világon?” – egyenesen az 1985-ös Szent Elmo tüze c. filmből lett átvéve. Érdekes, hogy ott, az Andrew McCarthy által megformált karaktert szintén Kevinnek hívták.
Joel Schumacher rendezhette volna 1994-ben a filmet, Brad Pitt főszereplésével, aki Kevin Lomaxet alakította volna. John Cusack, Edward Norton és Christian Slater egyformán esélyes volt Kevin szerepére. Alább egy közelebbi képet láthattok a mozgó dombormű mozi- és DVD-változatairól.
Mikor Al Pacino végre rábólintott Lucifer szerepére, hamar elolvasta John Milton művét, az Elveszett Paradicsomot (mely alapján a film készült), hogy minél jobban képben legyen a szerepével.
Donald Trump többszintes privát lakosztálya (természetesen, a Trump Toronyban) szolgált Alex Cullen rezidenciájaként. Az arany lakberendezésekben bővelkedő lakosztály a New York-i Central Parkra néz, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a filmnek.
A boxmeccs, melyen Lomax és Milton részt vesznek, egy valódi mérkőzés volt (Roy Jones Jr. – Bryant Brannon) 1996. október 4-én, a Madison Square Gardenben, New Yorkban. Hőseink jelenetét nem a mérkőzésen vették fel.
A film producere, Arnold Kopelson látható egy rövid cameo-jelenet erejéig a partin. Karaktere épp Pam Garretyvel folytat beszélgetést, amikor Mary Ann odalép hozzájuk és megkérdezi a nőt, hogy látták-e Kevint? “Nincs itt Kevin!“
Mielőtt Kevinék New Yorkba költöztek volna, a fiatal ügyvéd összesen 64 győztes ügyet tudhatott maga mögött. A városba érkezésüket követően, további két pert nyert meg, ezzel lett 66 a mérlege – mely minden bizonnyal egy rejtett utalás a sátáni számmal (666) kapcsolatban.
Milton és Lomax az egyik jelenetben egy utcai piacon sétálnak, amikor a Sátán a bűnről beszél a férfinak. Szemfülesek szúrták ki az egyik képkockán, hogy valaki egy Halo Light feliratú dobozzal a vállán halad el mögöttük. A jelenet értelmezése több dolog miatt is érdekes lehet szerintem: Például, mivel a Lucifer név ‘Fényhozót’ jelent, továbbá, hogy a halogén égő funkciójából és (rövidke) élettartamából is levonható az átvitt értelmezés, miszerint Lucifer, a bukott angyal úgy tálalja – Lomax számára – a bűnös dolgokat és élvezeteket, hogy azokat csábítónak, de egyúttal mégsem “annyira bűnös” dolognak állítsa be, ezzel elaltatva az ügyvéd lelkiismeretét.
Milton a film vége felé azt mondja Lomaxnek, hogy “épp kezdek bemelegedni!” – szóról szóra ezt mondta Al Pacino karaktere az Egy asszony illata c. (1992) filmben.
Al Pacino (Egy asszony illata, 1993) és Charlize Theron (A rém, 2004) is egy-egy Oscar-díj büszke tulajdonosa.
Pam Garrety (Debra Monk) konkrétan megemlíti az üzletembert Donald Trumpot, aki a történet szerint jelen lett volna Barzoon partiján, ám ez egy sürgős üzleti vis maior miatt meghiúsult.
Ausztráliában 18-as (R18+) besorolást kapott a film, mely egy ilyen hollywoodi blockbustertől koránt sem volt megszokott akkoriban.
John Milton szerepére Kevin Spacey és Richard Geree is esélyes volt. Connie Nielsen (Christabella) és Tamara Tunie (Mrs. Jackie Heath) a film után együtt szerepelt a Különleges ügyosztályban, mely 1999-ben indult.
S, ha már a színek szimbolikájáról többször is szót ejtettünk, azt is meg kell említeni, hogy ahányszor csak egy újabb zöld színnel próbálkozik Mary Ann (és természetesen rendre kudarcot vall velük), Jackien, a “barátnőjén” midig éppen olyan színű ékszert vagy ruhát láthatunk. És láss csodát, ismét Milton színe köszön vissza…
A film elején, a bíróság mosdójában találkozik Kevin Larryvel, a riporterrel. Érdekes megfigyelni, hogy mielőtt vízzel frissíti fel magát, egy nagy zörejt hall, majd a film Miltonnal történő végkifejletét követően, ismét a mosdóban találja magát, ugyanabban a helyzetben, ám a hangnak nyoma sincs. Ergo, a “bumm” jelzi a momentumot, amint Kevin belépett Milton világába, vagy ha úgy tetszik, hallucinációjába.
Milton a legtöbbször háromszor nevet (ha egyáltalán meg lehet ezt számolni valamilyen formában), mely azért különös, mivel a hármas szám leginkább a Szentháromságra utaló számszimbólum, s átvitt értelemben Milton ezt neveti ki egyes értelmezések szerint. És ha már a gúnyolódásáról beszélünk, akkor megemlíthetjük azt a részt is, amikor gúnyos vigyorral tekint az angyalokat ábrázoló freskókra a templomban, mielőtt belenyúlna s szenteltvízbe.
Al Pacino karaktere több nyelven is folyékonyan beszél a film során, pl. amikor csirkét rendel a piacon, vagy amikor a metrón összetűzésbe kerülnek a férfiakkal, valamint a partin és a lakásában is újabb nyelveken hallhatjuk beszélgetni. Ezzel is azt próbálták érzékeltetni, hogy Milton Sátánként, emberfeletti képességekkel rendelkezik (közismert tény, hogy az ördögűzési esetek túlnyomó részében az egyes megszállottak olyan nyelveken szólalnak meg, melyet korábban nem tanultak, nem beszéltek).
Miltonnal többször is akkor találkozunk, amikor New York egyik részéből a másikba akar átutazni – mindezt a metrón teszi. Sőt, több esetben ilyenkor történik valamilyen váratlan fordulat vele kapcsolatban (pl. amikor a kötekedő utasnak elmondja, hogy a neje épp abban a pillanatban lép félre a lakásában, a zöld lepedőjükön – már megint kilyukadtunk ennél a színnél.)
Az ember szabad akarata hangsúlyos szerepet kapott a film során, s a végső, döntő pillanatban pont ez okozta Milton tervének bukását is: “De önként kell vállalkoznom!” – halljuk Kevintől. Bár hétköznapi szemmel egészen egyszerű, akár önmagától értendő témának tűnik az emberi szabad akarat kérdése, ám érdemes megjegyezni, hogy a katolikus teológiában több száz éven át folytak hosszú-hosszú viták, érvelések a témában.
A megerőszakolt lány bírósági ügyével kapcsolatban (akiről nem hitték el, hogy valóban elszenvedte az erőszakot) párhuzamba lehet állítani Mary Ann Lomax esetét, akinek senki (még a saját férje) sem hitte el, hogy John Milton megerőszakolta.
Amikor Kevin próbálja megnyugtatni a rémálmokkal küzdő Mary Annt, látjuk, hogy halvány fény szűrődik be a szobába, majd pár pillanattal később már felhős az égbolt, s amikor Kevin kilép a szobából, már havazik.
A film végi leszámolás előtt nem sokkal látjuk Kevint, amint kilép az épületből a teljesen kihalt utcára (East 57th). Ez azért érdekes, mivel szinte a megszólalásig hasonló képsornak lehettünk tanúi egy másik 1997-es film, a Nyisd ki a szemed egyik jelenetében.
A film zenéjét az a James Newton szerezte, akiről már sokszor olvashattatok az oldalon, sőt, még saját cikket is kapott. Kigyűjtöttem a legjobb trackeket, érdemes meghallgatni őket, akár a filmmel együtt, akár önmagukban is élvezetet nyújtanak.
Többek között, az alábbi helyszíneken forgatott a stáb: a Trump Toronyban, Jackaonvilleben és Gainesvilleben (külső felvételek és Lomax háza), Manhattanben és a Continental Plazaban (Milton apartmanja), a Bellevue kórházban (Mary Ann öngyilkosságának helyszíne), a New York-i Central Presbiteriánus templomban (itt forgatták a jelenetet, amikor Milton “felforralja” a szenteltvizet), a Central Parkban (Eddie Barzoon üldözése és halála), a Manhattan-i Foley Square (tárgyalóterem), és természetesen a Wall Streeten is.
A filmet Németországban jócskán erőszakmentesebbre vették a vetítések alkalmával: kihagyták Kevin öngyilkosságát, Eddie Barzoon halála rövidebb és kevésbé erőszakos lett, rövidebbek és kevesebbet mutatnak a szexjelenetek.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően, az Államokban kizárólag úgy vetítették csak le a filmet, hogy kivágták azon jeleneteket és vágóképeket, ahol látszanak a World Trade Center ikertornyai (több jelentben is láthatjuk őket).
John Milton filmvégi monológja alapjában véve is szuper, de Végvári Tamás szinkronizálásában vált csak igazán nagyszerű jelenetté, íme!
Több díjat is bezsebelt a film, 1997-ben például elnyerte a Saturnus-díjat a Legjobb Horrorfilm-kategóriában.
A Taylor Hackford által rendezett 2 óra 24 perc hosszúságú filmet az Egyesült Államokban 1997. október 13-án, míg itthon 1998. február 19-én mutatták be.
Hoztam azért egy-két remek idézetet az eredeti műből is, Andrew Neiderman tollából:
“A férfiak hajlamosak azt hinni, hogy minden szép nő buta.”
“Egy nőnek igenis, legyenek titkai!“
“Igen, kedvelem az olyan erős, tiszta színeket, mint a vörös, a fehér vagy a fekete. Nem szeretem, ha elkenik a színek határozott jellemzőit, ha azt állítják, hogy nem létezik tisztán jó vagy rossz. Sokkal egyszerűbb az élet, ha az ember eldönti, hogy mi hova tartozik.“
Milton zseniális manipulátor, mely több ízben is megmutatkozik a film során: Mary Ann fejében elülteti a gondolatot, hogy változtassa meg a haját (miközben Christabellának is hasonló haja van, akihez Kevin vonzódik és később hallucinációi is lesznek – részben – talán emiatt), továbbá elültet olyan gondolatokat is a lány fejébe, melyeket később az szinte szóról-szóra hozzávág Kevin fejéhez.
Keanu Reevest eddig is az egyik leghitelesebb, legvisszahúzódóbb és legszerényebb hollywoodi színésznek tartottam. Ebben közrejátszik az a tény is, hogy a szerepre való szerződtetésekor egy rakás pénzről lemondott csak azért, hogy a stúdió le tudja szerződtetni Al Pacinot (aki egyébként szintén lemondott a gázsija egy részéről, hogy a stúdió le tudja szerződtetni Gene Hackmant a The Replacements c. filmre).
“A hiúság kifejezetten a kedvencem a bűnök közül…”
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: IMDb, Pinterest, https://www.dga.org, http://www.dvdexotica.com, https://www.indiewire.com/, https://ucatholic.com/