Megosztó film lett az év egyik legnagyobb dobásának beharangozott blockbustere, a Furiosa: Történet a Mad Maxből című film, ám az ilyen híresztelések jobbára nem hatják meg a mozik szerelmeseit – köszönik szépen, majd ők eldöntik saját maguk, hogy tetszett-e, vagy sem! Én is így tettem.
Az mondjuk engem is jócskán meglepett, hogy a közel 200 millió dollárból készített, 18-as karikás filmet már most, cirka egy héttel a bemutatót követően (vélhetően) az év legnagyobb anyagi buktájaként könyvelik el a hollywoodi történelemkönyvek. Történetesen, az Államokban a memorial hétvégén mindössze kb. 30 milliót tudott összesöpörni a mozikasszáknál a Mad Max-széria ötödik alkotása. Sőt! Furiosa épp, hogy csak lenyomta az új Garfield-filmet, ami számomra hatalmas meglepetés. Itthon sem muzsikál túl rózsásan a film, ugyanis nagyjából háromszor annyian tekintették meg 2015-ben a Harag útját az első hétvégén, mint most, a Furiosá-t. Hogy mi lehet ennek az oka, arról már több alkalommal is olvashattatok fejtegetéseket a Hátsó Sor Közepe oldalán, így ebbe most nem mennék bele.
Inkább lássuk, miként muzsikált George Miller újabb eposzi Mad Max-disztópiája. Érdemes beülni rá? És annak, aki esetleg nem látta a Harag útját? A HSK Productions spoilermentes cikkéből most kiderül!
A Furiosa: Történet a Mad Maxből c. film (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért nevezzük csak szimplán Furiosa-nak) koránt sem tökéletes. Sőt, sokszor lukak tarkítják a forgatókönyv szövetét, s ott, ahol azt várnánk, hogy kapunk egy kis adalékot az események megmagyarázására, ott a képzeletünkre bízzák a szálakat a forgatókönyvírók. Adódik a kérdés, hogy mindezt miért tették? Lustaságból? A spórolás miatt? Vagy, hogy a játékidővel takarékoskodjanak (hello, bővített változat, én vevő lennék rád!). Egy másik nagy problémám a film történetmesélésével kapcsolatban (közben próbálok spoilermentes maradni), hogy jobbára a film második felében milyen rendkívül következetlenek Furiosa karaktere kapcsán. Legszívesebben Dolores Umbridge technikáját alkalmaznám a forgatókönyvírókon a Harry Potterből, s saját vérükkel írattam volna le az írókkal: „Watch for the Details!”
De evezzünk is át inkább kellemesebb vizekre! Már eleve jókedvvel ültem be a pécsi Uránia Moziba: a jegy szuper áron volt (lásd: „KultikKedd – itt tudod csekkolni), a popcorn jóízű volt (jó sós, én úgy szeretem), s egy jó filmre is ki voltam már éhezve, bár A Majmok Bolygója: A birodalom is tetszett, melyet jelen cikkünk témájához hasonlóan szintén Ausztráliában forgattak, s melyről úgyszintén olvashattatok kritikát a HSK oldalán. Úgy álltam hozzá a filmhez, hogy lepjen meg, a Fury Road nekem amúgy is nagyon bejött annak idején, s tudván, hogy a széria atyja tartja ezúttal is kezében a gyeplőt, tudtam, hogy jól fogok szórakozni… Kizárt, hogy csalódjak!
Kapcsolódó tartalom:
- A Majmok bolygója: A birodalom (kritika)
- Ralph Fiennes vacsorameghívása: így készült A Menü (2022)
- Miért nézzük meg újra és újra kedvenc filmjeinket?
A történetet gondolom, már mindenki ismeri, így ezt a részt akár szkippelhetjük is (előzetes). Tömören elég annyit tudni a filmről, hogy kb. 45 évvel járunk a nagy apokalipszist követően, de még kb. jó 20 évvel vagyunk a Mad Max: A harag útja c. film előtt. Minden mást egyébként megtudunk rögtön a film elején, egy rövidke prológusból, s a történetet végül szépen keretbe foglaló epilógusból. Aki esetleg még nem látta volna jelen cikkünk témájául szolgáló film előzményét (mely kronológiailag filmünk után játszódik 🙂 ), nem kell félnie: bár a stáblistás jelenet ezúttal elmarad, ugyanakkor villanásnyi jelenteken keresztül enged bepillantást a Tom Hardy és Charlize Theron nevével fémjelzett alkotás eseményeibe – mindezt teszi úgy, hogy közben nem spoilerezik, de meghozza a kedvét nem csak az új nézőknek, de nekünk is, az újranézéshez. Nekem kifejezetten tetszett ez a fajta átvezetés a két film esseményei között, s az alatta szóló Tom Holkenborg filmzene is megalapozta a hangulatot.
Természetesen vannak visszatérő (jelen esetben fura ezt a szót használni, inkább) ismerős karakterek, s javarészt újak is. Közben egy időugrásnak is szemtanúi lehetünk, ennek következtében bepillantást nyerhetünk Furiosa gyermekkorába, mely egyúttal meghatározza történetünk origóját, s ami végül a főszereplő indikátora lesz. Nekem kifejezetten tetszett, hogy (szó szerint) egy kis színt vittek az eredettörténet kapcsán a vászonra, s bár ebben nem lehet sokáig részünk, a látvány kárpótol minket mindezért. A kicsi Furiosa jelenetei rendkívül látványosra sikeredtek, s ebben legalább olyan nagy szerepe van a szín- és látványvilágnak, valamint a zenének, mint a kiváló operatőri munkának. Lehet, hogy egyeseknek talán túlnyújtottnak érződhet a film e szakasza – bevallom, én is azon gondolkoztam alatta, hogy mikor lép már színre Anya Taylor-Joy és kezdődik el az igazi vágta –, de úgy vélem, szépen eltalálták az arányokat a kicsi Furiosával (Alyla Browne).
A film hangulatára nem lehet panasz, legyen szó akár a képi-, vagy zenei élményről, minden képkockán látszik, hogy George Miller rendező dédelgetett drágaságáról van szó, melybe nem sajnált beleadni apait-anyait… 🙂 A stáb tagjai (legyen szó fő- és mellékszereplőkről, kaszkadőrükről, vagy épp a zeneszerzőről) mindenki egy remek hangulatban eltöltött forgatási időszakról számolt be, mely életük egyik legfárasztóbb, legzajosabb, de egyben legbiztonságosabb és legjókedvűbb munkáik közé tartozott. No, ez biztosan hatalmas élmény lehetett minden résztvevő számára.
Most pedig, jöjjön egy kis csemege átvezetésként…
Jöjjön pár kulisszatitok a filmről:
- Anya Taylor-Joy (Furiosa) szívesen leborotválta volna a haját a szerep kedvéért, de az érvényben lévő modell-szerződésében lévő kitételek mindezt nem tették lehetővé. Érdekesség, hogy a Harag útjában Furiosa karakterének eredetileg hosszú haja lett volna, ám Charlize Theron ragaszkodott hozzá, hogy karaktere kopasz legyen, így végül Miller rábólintott a harcos fizimiskájának végső változatára.
- A 28 éves főszereplőnek nincsen jogosítványa, de a forgatásra való felkészülés 1. napján máris elkezdték oktatni a járművezetés fortélyaira. A színésznő elmesélte, hogy rendkívül nehéz volt neki nem beszélni a jelentek forgatása alatt (mindössze kb. 30 mondata van csak a szövegkönyvben), melyhez nagyon nehezére esett hozzászoknia.
- Van a filmben egy monumentális, 15 perces harci jelenetet, melyet összesen 78 napon át forgattak Ausztrália sivatagjaiban, s mintegy 200 kaszkadőr dolgozott a jeleneten – nap, mint nap! Mire végeztek a forgatással, a technikusoknak sem volt könnyű dolga, ugyanis a gyors felhőátvonulások miatt gyakran változott az égbolt, így azt sűrűn kellett utólagosan CGI-technikával módosítani.
- A forgatás 2022. június 1-én kezdődött Új-Dél-Walesben, Ausztráliában. 148 percével eddig ez a leghosszabb Mad Max-film.
- George Miller rendező azon nyomban felkereste Anya Taylor-Joyt Furiosa szerepével, miután látta őt az Utolsó éjszaka a Sohóban c. (2021) filmben.
- Hugh Keays-Byrne (Mad Max, valamint a Mad Max: A harag útja) halálát követően Lachy Hulme, a direktor barátja vette át Halhatlan Joe szerepét, aki mindenáron be akarta bizonyítani, hogy méltó az egykori színészkolléga által megformált rettegett karakter megszemélyesítésére. Érdekesség továbbá, hogy Lachy alakította filmünkben a félszemű Rizzdale Pell-t is, bizony!
- George Miller és Mahiro Maeda még a Harag útját megelőzően tervezett egy anime-stílusú Mad Max-filmet, ám végül elvetették az ötletet és tető alá hozták a Fury Road-ot. Maeda több ötletét is átültették az azóta bemutatott két filmbe, így például Dementus Teddy-maciját is.
- A magyar édesanyától született, 161 cm magas Elsa Pataky (Thor 4, és a Halálos iramban-filmek) alakítja Vuvalinit, akinek arcát látványos sérülések tarkítják a filmben. Mint az köztudott, 2010 óta ő Chris Hemsworth felesége, azóta három gyermekük született.
- Josh Helman (X-Men: Az eljövendő múlt napjai) feltűnt a Harag útjában (Slit), aki játékával olyannyira meggyőzhette a rendezőt, hogy ezúttal – a 2015-ben bemutatott – Mad Max-videójátékban felbukkant Scrotus bőrébe bújhatott.
- A rendező eredetileg Charlize Theront szerette volna ismét megszerezni Furiosa szerepére, s egészen 2020-ig úgy is nézett ki, hogy Charlize-t digitálisan fiatalítják majd meg szerepében, ám még abban az évben bejelentették, hogy végül Anya Taylor-Joyt szerződtették a szerepre.
- Nem Dementus karaktere volt az első a Mad Max-világából, melyre Chris Hemsworth pályázott, ugyanis bő tíz éve jelentkezett már Max Rockatansky szerepére is, ám azt végül Tom Hardy happolta el előle.
- Számos forgatási helyszín ismerős lehet a vájtszemű rajongók számára, ugyanis több sivatagi helyszín feltűnt már a Mel Gibson-féle Mad Max: Az országúti harcos c. filmben (1981).
- A filmben feltűnik egy világhírű festmény Gázváros tornyának egyik falán. Kérem szépen, John William Waterhouse remekművéről, a Hylas és a Nimfák c. festményéről van szó, melyet 1896-ban festett az angol művész.
- Míg a Harag útja kb. 2.000 CGI-elemet tartalmazott, addig a Furiosa több mint 20.000-et!
- Az utolsó párbaj színésznője, Jodie Comer nagy eséllyel pályázott a címszerepre, Richard Madden (Robb Stark a Trónok harcából) pedig Dementus-éra.
Alyla Browne-t, aki a gyermek Furiosát alakította, a rendező a Háromezer év vágyakozás c. filmet (2022) látva választotta ki a szerepre. A castingosok remek munkát végeztek, ugyanis Alyla szeme és arckaraktere nagyon hasonlít Anyá-éra. Rictus (Nathan Jones) karakteréről is többet tudunk meg, mint amit a Harag útjában láthattunk, ám az ő esetében is beleestek a forgatókönyvírók a következetlenség csapdájába a sztori második felében. Nem tehetek róla, de nekem Praetorian Jack (Tom Burke) karakteréről – jelleme és külseje miatt – mindvégig Mad Max karaktere jutott eszembe.
Dementus filmbéli karakterét Chris Hemsworth és a rendező együtt építették fel, rétegről-rétegre, bár a figura neve ismerősen csenghet a rajongók számára egy 2015-ös Mad Max-videójátékból – már ott is Dr. Dementusnak (vagy Dr.D.-nek) hívták, de még nem volt annyira kidolgozva háttértörténete. Ha pedig, már itt tartunk, meg kell jegyeznem, hogy én élveztem volna, ha kicsi (vagy jóval többet) megtudunk Dementus múltjáról, legalább egy flashback-jelenet erejéig. És itt kell sajnos visszautalnom saját magamra, amikor az átvezetéseket hiányoltam, ugyanis Dementus uralmának alakulása jókora hézagokat tartalmaz, melyekbe a lelkes mozinézők szívesen bepillantást nyertek volna – én legalábbis, biztosan! A film antagonistájának indítékai egyértelműek voltak, azonban kicsit úgy éreztem, hogy Hemsworth játéka kissé komolytalanná tette azt. Értem, hogy egy diktátornak könyörtelennek kell tűnnie, s a legkisebb botlást is keményen meg kell torolnia, de Dementus esetében ezeket a kemény, emlékezetes pillanatokat beárnyékolta a színész (mondjuk úgy) „Thorizált” játéka.
Egy nagy gondom volt Hemsworth alakításával, s az Thor karaktere volt. De nem is az 1-2, hanem a 3., de leginkább a negyedik Thor-filmben látott figura kapcsán, mely megannyi Marvel-fannál verte ki a biztosítékot. Irtózatosan nehezemre esett elvonatkoztatni a dilinyós Thor karakterétől, bár, ha minden erőmet megfeszítve megpróbálom félretenni Waititi rendező kontárkodását a Marvel-univerzumban, akkor kimondottan üdítőnek is hathat(na) Hemsworth játéka.
A sztár közel két éve hozta nyilvánosságra a hírt, hogy megállapították, genetikailag nagy hajlamosságot mutat az Alzheimer-kórra, ennél fogva különös volt számomra (persze, nem pejoratív értelemben véve), hogy pont ilyen nevű karaktert formál meg. Elmondása szerint, Dementus hangját a nagypapájától kölcsönözte, aki egykor vásári kikiáltóként dolgozott, meg hát… Nos, az általa alakított figura hangjához a másik inspirációból is merített, mégpedig egy sirály hangjából. Bezony, jól olvastad. Eközben, Hemsworth diktátorokat tanulmányozott, hogy minél hitelesebben alakíthassa szerepét. A Thor-filmekkel világhírűvé vált mozisztár nem győzi hangoztatni, hogy bár rendkívül megterhelő, mégis, élete egyik legmeghatározóbb és legjobb hangulatú forgatási élménye volt e filmen dolgozni. Apropó, nekem Dementus történetének végkifejlete nagyon tetszett (keretbe foglalta Furiosának e filmben látott történetét), kíváncsi vagyok, nektek hogy tetszett?
Tom Holkenborg (aka: Junkie XL) filmzeneszerző visszatért a Harag útját követően a zeneszerzői porondra. Holkenborg zenéje a film kevés pontján hallgat el, ám amikor mégis, akkor – a régebbi Mad Max-filmekhez hasonlóan – a forgatókönyv szempontjából jelentős szerepet kap a csönd. Bár a zene elsőre (talán) nem nyújt kiemelkedőt, mert hát, sajnos nincsen benne új, igazán emlékezetes téma (mint pl. a 2015-ös Harag útjában), de a zene minden elemében együtt él a filmmel, s már így, utólag visszahallgatva is meghozza az album a filmzenekedvelő hangulatát. Mellesleg, nem semmi elhivatottságra vall Holkenborg részéről, hogy képes volt Ausztráliába költözni azért, hogy minél közelebb lehessen a készülő filmhez. Le a kalappal előtte! Egyébiránt, ez volt a harmadik közös filmje a rendezővel (a harmadik a Háromezer év vágyakozás volt).
Apropó, van egy pár másodperces cameo-jelenet a filmben, melynek szerintem minden rajongó örülni fog!
George Miller rendezőnek és kollégájának, az ausztrál Nico Lathouris forgatókönyvírónak van egy újabb ötlete, hogy tovább fokozza a Mad Max-őrületet, sőt, már a (potenciális) alcímét is tudni lehet: The Wasteland. Valójában, a sztori elemeit már a Furiosa-film előtt is papírra vetették, ám jobbnak látták előbb a fiatal harcos-amazon eredettörténetét bemutatni. Ki tudja, hogy látjuk-e valaha az említett filmet – pláne a mostani jegyeladásokat szemlélve? Én támogatom az ötletet, szó mi szó, nekem ez a film is nagyon tetszett! Végig mozgalmas, szórakoztató és látványos volt, szinte nuku üresjárattal. Persze, jót tett a történetnek, hogy akadt néhol egy-két lélegzetvételnyi szünet, anélkül nem is működött volna.
Meglepődtem a lezárást illetően, mert bevallom, eleinte azt hittem, hogy nagyobb időugrást látunk majd a két spin-off között, de igyekszem nem spoilerezni. Mindenesetre, így is teljesen érthető, kerek történetet kaptunk, itt-ott szépen kikacsintgatva helyszínekre, karakterekre és szimbólumokra… Mi kellhet még?
Ha ilyen „rossz” lett volna minden film (nagyjából) a Covid-járvány kitörésétől fogva, akkor egy szavam se lehetne – de nem így volt, nagyon nem! Én jól szórakoztam a Furiosa: Történet a Mad Maxből című filmen, ha Te is akarsz egy bő 2,5 órát kikapcsolódni, nincs más dolgod, mint beülni a moziba és élvezni a V8-as motorok, a lenyűgöző látvány- és hangvilág okozta posztapokaliptikus moziélményt, melyet George Miller legújabb Mad Max-története prezentál számodra. Jó szórakozást!
u.i.: Tartsatok velem legközelebb is, amikor a Scooby-Doo rajzfilmsorozatok kulisszatitkairól olvashattok majd!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: imdb, ausfilm.co.au.