„Dzsahnun, Wadiya!”… Visszatért a Hátsó Sor Közepe!
El nem tudom mondani, milyen nagy örömmel tölt el, hogy végre friss cikket írhattam, s megoszthatom veletek is Hollywood kulisszatitkait. Már a nyár elején bőszen dolgoztam ezen a cikken, de gyakorlatilag újra kellett építenem az oldal szerkezetét, s ezzel együtt több száz bejegyzést is (!), szóval hatalmas meló volt ezt így munka, meg az élet mindennapos eseményei mellett véghez vinni… Ezentúl már olyan régebbi tartalmakat is olvashattok a HSK Productions oldalán (folyamatosan töltöm fel őket), melyek még a blog-időszakában íródtak, s közben az oldal dizájnja is megújul. Köszönöm a türelmeteket! ♥
Vannak olyan filmek, melyek örökérvényűek. Ilyenek például a régi, hollywoodi filmklasszikusok is, de persze nagy ritkán akadnak frissebb alkotások is, melyek képesek kinőni magukat a futottak még-kategóriából, s idővel azon vesszük észre magunkat, hogy egyazon polcra kerültek, fel, nagy elődjeik mellé… Na, hát, a 2012-ben bemutatott The Dictator c. film pont nem ilyen: ugyanis nem az egyedülálló forgatókönyv, vagy a színészi játék, vagy a látványvilág miatt fogunk emlékezni erre a filmre, hanem a mondanivalója miatt! Épp ezért lett és lesz is a jövőben nagyon megosztó film a maga nemében. Ugyanakkor szükség van ilyen filmekre, hogy felnyissák a nézők szemét.
Bár Sasha Baron Cohen zsidó származású, ez sem gátolta meg abban, hogy a film bővelkedjen a rasszista poénokban, ugyanis a színész eltökélt célja az volt, hogy e produkcióval felhívja a figyelmet a diktatórikusan működő – vagy a demokratikus jogállam fogalma mögé rejtőző elnyomó – országok tetteire. Mindezt már a film promóciós körútja során elkezdte teljes erőből nyomni, olyannyira, hogy számos országban már a premier előtt betiltották a filmet (persze, a legtöbb ilyen országban eleve diktatúra az államforma). A cikkben bőven láthattok majd sikamlós videókat, melyek a film promóciós körútján készültek, ezek mind magukért beszélnek!
Sasha Baron olyan köntösbe csomagolja mondanivalóját, mely mindenki számára könnyen érthető, sőt, kézzelfogható a hétköznapokban. A Diktátornak olyan sajátos, egyedi humora van, mely még a Sacha Baron Cohen-filmek sorából is kiemeli magát. Nem véletlen, hogy több, mint egy évtizeddel a bemutatóját követően is gyakran hallani, hogy idézik legviccesebb frázisait; a demokráciáról vs. diktatúráról szóló filmvégi monológja pedig (talán) a filmtörténet egyik legemlékezetesebb beszédévé vált az évek során. …No, de vissza jelen cikkünk témájához: lássuk, hogyan készült A Diktátor!
Ezt a cikket drága jó Apósomnak, a film másik nagy rajongójának ajánlom sok szeretettel. 🙂
Neked ajánlom ezeket a cikkeket is:
- A komolyzenék szerepe a rajzfilmekben
- A Múmia (1932): így készült a hollywoodi filmklasszikus
- Képregényfilmek, reboot-ok és folytatásos filmek: Hollywood válságban van?
℘
Ha már Sacha Noam Baron Cohen filmjéről írok, nem mehetek el szó nélkül Charlie Chaplin saját rendezésű, kultikus filmje, A nagy diktátor mellett. Az 1940-ben bemutatott fekete-fehér filmet még hosszú-hosszú évtizedeken át tiltólistára tették számos európai moziban. Az addig némafilmjeiről híressé vált világhírű nevettetőnek ez volt az első hangosfilmje. Az már csak hab a tortán, hogy Chaplin egy olyan fiktív diktátort alakít a filmben, akiről már a bemutató idején is jól tudta az egész világ, hogy nagyon is valós személy ihlette figuráját – nem is fogadták osztatlan örömmel a filmet, bár ennek kifejtése megérne egy külön cikket. Figyelmetekbe ajánlom a Robert Downey Jr. főszereplésével készült Chaplin c. filmet, melyet Sir Richard Attenborough rendezett (1992).
Bár Chaplin filmje egy remek karikatúra, hasonlóan a Baron-féle Diktátorhoz, a film utolsó öt percében elhangzott monológ olyan velőtrázóan szólítja meg a nézőt, hogy legszívesebben kötelező darabbá tenném középiskolában! Ezen a linken megtekinthetitek feliratos formában Chaplin filmjét, alább pedig az említett monológot tekinthetitek meg (egy rajongó Hans Zimmer Eredet-zenéjét tette alá a plusz hatás kedvéért).
Hasonlóan a Chaplin-féle Diktátorhoz, a Baron-film legvégén is van egy pár perces monológ, mely arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy milyen valós veszélyeket és visszásságokat rejthet rejt magában a diktatúra. Tömör és velős, s nagyon valószínű, hogy amíg világ a világ, az alábbi videó tartalma aktuális lesz még számos országban:
„Miért vagytok ilyen diktatúra ellenesek? És ha Amerikában diktatúra lenne…? A népesség egy százalékánál lehetne az ország egész vagyona. Adócsökkentéssel még gazdagabbá tehetnétek gazdag barátaitokat, kisegíthetnétek őket, ha veszítenek a szerencsejátékon. A szegényektől megvonhatnátok az egészségügyi ellátást és az oktatást. A média szabadnak tűnne, de titokban egyetlen ember irányítaná a családjával. Lehallgathatnátok a telefonokat. Kínozhatnátok külföldi foglyokat. Manipulálhatnátok a választást. Hazudhatnátok arról, miért háborúztok. A börtönöket megtölthetnétek egy bizonyos fajjal, és senki nem panaszkodna. A média segítségével addig riogathatnátok a népet, míg olyan politikát nem támogatnak, ami a saját érdekük ellen van… Tudom, ezt nehéz elképzelni nektek, amerikaiaknak, de próbáljátok meg!”
/ A Diktátor (2012)
A film elején láthatunk egy fiktív térképet, melyen Wadiya a valós afrikai ország, Eritrea helyén helyezkedik el. Bár nincs Wadiya névre hallgató észak-afrikai ország, ugyanakkor Sri Lankán (térkép itt!) valóban megtalálható egy Wadiya nevű kis város.
Figyelmetekbe ajánlom az alábbi ikonikus filmzene-listát, melynek elkészítésében Sasha Baron Cohen testvére tevékenyen részt vett. A filmben közismert amerikai slágereket hallhatunk, wadiyai nyelvű szövegezéssel. Mondanom sem kell, az Our Beloved Leader nevű track szövege épp oly polgárpukkasztó lett, mint maga a film. Sőt, szerintem már át is lépett egy bizonyos határt, azért nem hallhatjuk a film végén lévő stáblista alatt sem – bár, ami azt illeti, (sajnos) kiválóan szemlélteti egy-egy diktátor életvitelét és az őt körülvevő beteges kultuszt.
A két producer – David Mandel és Jeff Schäffer – elárulta, hogy Aladeen karakterét több valódi diktátorról mintázták, többek között:
- Kim Jong-Il,
- Oszáma bin Láden,
- Szaddám Huszein,
- Adi Amin,
- Muammar Al Gathafi,
- Mobutu Sese Seko,
- Ne Win,
- Than Shwe, és
- Saparmyrat Niyazov „álltak modellt” a szerephez.
Aladeen és Nadal a helikopteren valójában héberül beszélnek egymással, bár nem minden szó szerepel helyes formájában a jelenetben. (Sasha Baron Cohen zsidó származású.)
Sacha Baron Cohen a teljes Aladeen-jelmezében jelent meg a 84. Oscar-gálán. Az emlékezetes bevonulásra teveháton, és az ún. „szűz-őrség” társaságában került sor. Történt, hogy a színész épp interjút adott a vörös-szőnyegen, amikor az őt interjúvoló gyanútlan riporter számára elkezdett lóbálni egy urnára emlékeztető tárgyat, melyre azt mondta, hogy az az elhunyt Észak-Koreai diktátor, Kim Jong-Il hamvait tartalmazza. Majd ezt követően, Cohen hirtelen a riporter szmokingjára borította a „hamvakat” – melynek köszönhetően a színészt kitiltották a gáláról:
Sacha Baron Cohen szeretett volna forgatni az ENSZ épületében, de megtagadták tőle ezt a kérést. A választ azzal indokolták a stáb felé, hogy mivel számos (akkor még élő) diktátort említenek–, vagy ábrázolnak a filmben, így szerintük a forgatáshoz való hozzájárulás minden bizonnyal feldühíthette volna őket, ami nem lenne szerencsés húzás.
Aladeen szűz-harcosait az egykori, 2011-ben meggyilkolt líbiai diktátor, Muammar Gaddafi szűz lányokból faragott harcosairól és testőreiről mintázták (lásd: alábbi két kép). Az egykori diktátor az 1980-as évektől kezdve alkalmazta kizárólag hölgyekből álló testőrségét. Útjai során mindig magával vitte 15 főből álló kíséretét, akiknek nem csak a személyi védelem, de a „házvezetői feladatok” is teendőik szerves részét képezte. A kiválasztottak kb. 20 év körüli, hajadon és szűz lányok lehettek, fekete magassarkút és vörös svájcisapkát kellett viselniük (körmüket és hajukat festhették, rúzst is használhattak). Kemény harci kiképzésen kellett részt venniük, továbbá hűségesküt kellett fogadniuk vezérüknek, hogy bármi áron megvédik. Gaddafi addig alkalmazta szolgálóit, amíg el nem kezdte félteni hatalmát. Uralma alatt, mintegy 400 hölgynek kellett életét a szentelnie a diktátornak… Gaddafi úgy vélte, hogy a női testőrség bevezetése egyenes út a női egyenjogúsághoz. A testőrség több ízben is megvédte a férfit különféle merényletekkel szemben. 2009-es olaszországi útján addig nem látott szintre emelte a tétet, ezért mintegy 300 testőrrel utazott az országba. 2001-ben nyolc nő állt ki a nyilvánosság elé, hogy felfedje az igazságot munkájuk mibenlétéről, ám még a diktátor 2011-es halála után is csak nagyon kevesen mertek beszámolni a kínzásokról, fenyegetésekről és nem utolsó sorban, a nemi erőszakokról – félve az utólagos megtorlástól is.
Aladeen összesen 68 katonai szalagsávot visel a zubbonyán. A film első poszteréhez képest a filmben megváltoztattak egy-két szalagsávot (előfordult, hogy némelyik sor kétszer szerepelt, például a 11-12. megtalálható a 18-19. sorokban).
Aladeen new yorki bevonulásakor láthatjuk a türkizkék Lamborghini Murciélago-kat a diktátor mögött haladni. Ezt szintén utalásnak szánták a Sacha-ék a film forgatókönyvének megírásakor, ugyanis Ana Al-Thani, a Qatari uralkodói család egyik tagja is gyűjti az említett luxusautókat.
A filmben látható kormányhivatali épületet az Argentínában található Casa Rosada-ról, az ún. Pink House-ról mintázták. Edward Norton nem kért semmit azért, hogy feltűnjön pár pillanat erejéig a filmben, sőt, még a stáblistán sem szerepel – John C. Reilly (Clayton, az alábbi képen jobbra) szintén így volt a rövidke jeleneteivel.
A filmhez szükség volt egy kivételesen egyedi luxusjárműre. Így alkotta meg a Dartz Motors azt a három aranyszínű Dartz Prombont, amit a filmben láthatunk. Külön nevet is kapott a változat: Aladeen Edition néven. Bő tíz évvel ezelőtt, a film idején ez számított a világ legdrágább SUV-jának. A harcos amazonok a film londoni világpremierjére is elkísérték Sachá-t a vörösszőnyegen:
A 2012-ben készült moziváltozat 83 perc hosszúságú, de készült bővített DVD-kiadás is, törölt- és kibővített jelenetekkel, melyeket alább meg is tekinthettek:
Aladeen rendszeresen felfelé mutat mutatóujjával beszéd közben – ezt a 2016-ban elhunyt diktátor, Fidel Castro (az alábbi képen) szokásáról mintázták.
Az Aladeen-palota kültéri jeleneteit Sevillában, a Plaza de España területén vették fel, majd számítógépes utómunka segítségével megduplázták a kupolát.
A Star Wars: A klónok háborúja c. filmhez is vettek fel itt jelenetet, Anakin és Padme közreműködésével, de az Arábiai Lawrence-hez is zajlottak itt munkálatok 1962-ben.
A legérdekesebb forgatási videókat láthatjátok ebben a válogatásban:
Amikor Aladeen heveder segítségével próbál bejutni a Lancester Hotelbe, hogy megakadályozza az aláírást, egy pillanatra lehet látni Sacha Baron Cohen fülesét, melyen a rendezővel tartotta a kapcsolatot a stúdióban. A jelenetet természetesen zöld háttér előtt vették fel, némi díszlettel körítve. A Lancaster Hotel jeleneteit valójában a Roosevelt Hotelben vették fel (East 45th Street, Midtown New York), ahol többek között már Az ír, és a Men in Black III. című filmeket is forgatták.
Aladeen teljes neve (Shabazz Aladeen) először a The Daily Show with Jon Stewart című műsorban hangzott el, a film promóciós körútja során, amikor Sacha Baron Cohen – más sajtóeseményekhez hasonlóan – teljes Aladeen-jelmezben jelent meg, s ahol (szokásához híven) nem esett ki a szerepből…
Egy 1988-as el nem készült sorozat forgatókönyvének több eleme is megegyezik Cohen Diktátor című filmjével. A CBS csatorna végül eltörölt szitkomjának címe a The Dictator lett volna, melyben a Vissza a jövőbe című filmek Dokija, Christopher Lloyd alakította volna a címszereplő diktátort. Ezen a linken 88 érdekességet olvashatsz a Vissza a jövőbe első részéről!
A film végén az alkotók különleges köszönetet mondanak Isla Fishernek (Sacha Baron Cohen feleségének), a film készítésében nyújtott technológiai leleményességéért. Hogy egészen pontosan mire gondolhattak, azt talán sosem tudjuk meg… 🙂
:max_bytes(150000):strip_icc():focal(766x659:768x661)/sacha-baron-cohen-ilsa-fisher-3-91b8045343354ee2a543129bf57cc357.jpg)
Larry King műsorába is ellátogatott a színész, s ezúttal sem hazudtolta meg önmagát:
Ebben a videóban a stábbal ismerkedhettek meg, akik több érdekességet is megosztanak velünk a forgatás kapcsán:
Egy kis divatfotó… Anna Faris (Zoey) A Diktátor világpremierjén.
És, ha már több alkalommal is szóba ejtettem a film sajtókörútját, az alábbi, izraeli riporterrel való pár perces esetet sem hagynám ki a sorból. Tipikus Aladeen-videó. Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: imdb, Movie-locations.com, greydynamics.com.
