Egy emberöltőnyi pályafutás zeneszerzőként, 5 Oscar-díj, rekordszámú (52 db.) Oscar-jelölés, 188 díjazás, 340 nevezés.
90 éves lett John Williams !
Amikor pár évvel ezelőtt John Williams bejelentette, hogy hamarosan végleg leteszi a karmesteri pálcát, a filmzenerajongók egyik legszörnyűbb rémálma kezdet alakot ölteni képzeletünkben. A világhírű komponista elkezdte odaajándékozni alma materének kottáit és értékes gyűjteményét, s egy ideig azt hittük, nincs tovább. Ám, a sors úgy hozta, hogy a korábbi években gyengélkedő zeneszerző egészségi állapota megerősödött, s nem, hogy visszavonult volna sokak kedvence, de éppoly vehemenciával és lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, mint azelőtt. Tavaly zenei konzultánsként részt vett Steven Spielberg West Side Story c. filmjének munkálataiban, ő szerzi a novemberben érkező The Fabelmans c. Spielberg-film zenéjét, s ha minden jól megy, hamarosan az ő közreműködésével fejeződhet be az Indaina Jones-széria, a készülőfélben lévő ötödik résszel.
A 90. születésnapját ma ünneplő komponista koncertet ad, zenét szerez… Mintha mit sem fogna rajta az idő.
Mindig is csodáltam mérhetetlen alázatát, ahogyan a zene erejéről, a zene szeretetéről, kollégáiról és a rajongóiról beszél. Maximalitása egyedülálló a szakmában. Nagyon tetszik az alábbi kép, melyen a Star Wars zenei előkészületei láthatóak, s John Williams az árnyékban megbújva látszik csak. Ha ránéz az ember, tudja az alakról, hogy kit rejt… Épp úgy, mint amikor meghalljuk a Birodalmi induló, A cápa, a Hedwig-téma, a Jurassic Park, vagy bármely általa komponált zene dallamait: ezer közül felismerni, hogy ez bizony, egy Williams-darab!
Ebben a cikkben egy röpke bepillantás erejéig megismerhetjük Williams életútját, majd (mivel már készült munkásságával kapcsolatban több cikkem is – lásd: alább) a különleges alkalom kapcsán úgy gondoltam, egy specialitással rukkolok elő! Összegyűjtöttem annyi érdekességet John Williams 90. születésnapja alkalmából, amennyit csak tudtam. Archív-fotók, kulisszák mögötti videók és képek, interjúk, filmzenék. Remélem, élvezni fogjátok e sorokat. Jó szórakozást kívánok!
« ♥ »
John Williams New Yorkban, Queensben született, 1932. február 8-án. Már egészen kis korától fogva szerette a zenét, s érdeklődését a tettek követték: megtanult zongorázni, trombitálni, majd pedig harsonán és klarinéten játszani. Már tinédzser korára megtanult zenét szerezni, s hangszerelni saját műveit. 1948-ban a család Los Angelesbe költözött, ahol zeneszerzést tanult a Kalifornia Egyetemen. 1951-ben besorozták katonának. A szolgálat közben zenekart alapított, zenélt a U.S. Air Force Band-ben, és zenét szerzett. 1954-ben szerelt le, majd jelentkezett is a Julliard-ra. Jazz-zongoristaként lépett fel ez időtájt New York-i klubokban (Little Johnny Love Williams néven emlegették a köztudatban), s lemezfelvételekre is eljárt zenélni. Később visszaköltözött Kaliforniába, ahol különféle hollywoodi filmek zenei munkálataiban vett részt, mint zongorista, így pl. együtt dolgozott Henry Mancinivel a Peter Gunn sorozat főtémáján, de közreműködött a Van, aki forrón szereti (1959), a West Side Story (’61), és a Ne bántsátok a feketerigót (‘ 62) c. filmek munkálataiban. Ekkortájt sorozatokhoz kezdett el komponálni (Lost in Space, Land of Giants, Wagon Train, Gilligan’s Island), s rend szerint Johnny Williams-ként szerepeltették a stáblistákon. Hírnevét az 1972-es A Poseidon katasztrófa c. filmhez szerzett zenéjével alapozta meg. Ekkor figyelt fel rá ugyanis, egy bizonyos Steven Spielberg, s kérte fel egy ebéd keretén belül, hogy írjon zenét A Sugarlandi hajtóvadászat c. filmhez (1974). A többi pedig, már legenda…
Kapcsolódó tartalmak, melyek érdekelhetnek:
- Star Wars: Minden, amit a Duel of the Fates filmzenéről tudni szeretnél
- Star Wars: A galaxis legjobb filmzenéi (frissítve!)
- Star Wars: Megható érdekességeket rejt John Williams cameo-jelenete a IX. epizódban
- Napjaink legjobb filmzeneszerzői: John Williams
- John Williams lassan végleg leteszi a pálcát…
„John Williams a zenéjével életre keltette a mozivásznat!”
– nyilatkozta róla Chris Columbus, aki több ízben is együtt dolgozott a legendás zeneszerzővel karrierje során, s akivel nagyon jó kapcsolatot is ápolnak. Érdekes tény, hogy Williams nem szereti előre elolvasni a forgatókönyvet. E helyett, a rendezővel való beszélgetésre és a látottakra fókuszál, így állítja össze fejben a dallamokat.
Williams zeneszerzési módszere mit sem változott a sok évtized alatt: papírt, ceruzát és tollat tart az ágya-, valamint a Steinway zongorája mellett, hogy az eszébe jutó dallamokat azonnal feljegyezhesse, mielőtt elfelejtené őket. Sok kollégájával ellentétben sosem tanult meg számítógépen zenét szerezni.
1956-ban vette feleségül Barbara Ruick énekesnőt. A hölgy musicalekben énekelt, de tv-szerepeket is kapott, így pl. a Carousel (1956) és a Hamupipőke (1965) c. produkciókban is megcsillogtathatta tehetségét. Felesége indíttatására Williams elkezdett írni egy hegedűkoncertet, ám, mielőtt a zeneszerző befejezhette volna, Barbara 43 évesen, agyvérzésben váratlanul elhunyt. Házasságuk 1956-tól ’74-ig tartott, a zeneművet pedig először 1981-ben mutatták be a közönségnek. Második feleségét, Samantha Winslow-t 1980-ban vette el. Három gyermek édesapja, mindhárman zenéléssel foglalkoznak. John Williams az édesapja a TOTO nevű zenekar egykori énekesének, Joseph Williamsnek. Érdekesség, hogy a zenekar közreműködött az 1983-ban bemutatott A jedi visszatér c. film zenéjében, mégpedig a Jabba palotájában hallható zene produkciójában (ezt végül a Special Edition-ben George Lucas lecserélte).
Chris Columbus, aki később az első két Harry Potter-filmen is együtt dolgozott John Williams-szel, sosem merte remélni, hogy le tudnák szerződtetni a világhírű komponistát a filmhez. Szerencsére úgy esett, hogy az eredetileg kiválasztott zeneszerző, Bruce Broughton (Úton hazafelé 1-2) visszalépett a poszttól. Williamsnek mutattak egy rövidke felvett részletet a filmből, mely azonnal felvillanyozta, s hamar meg is kereste a rendezőt, hogy elvállalja a kinevezést. És milyen jól tette!
John Williams gyönyörű Somewhere In My Memory c. filmzenéjét Oscar-díjra jelölték. A Reszkessetek, betörők! 1-2 részéről, itt pedig 100 forgatási érdekességet olvashattok.
John Williams híres arról, hogy különleges zenéket hoz létre (pl. a Duel of the Fates szanszkrit szövegezésű zenéje a Star Warsban, erről még lesz szó). Az azkabani fogoly elején hallható a roxforti kórus, mely a Double Trouble című dalában Shakespeare Hamlet-jéből merít. Ez a másik személyes kedvencem. Williams először témákat akart létrehozni az első három rész zenéjéhez: így kaptak a helyszínek (Abszol Út, Roxfort, a Titkok kamrája) és az egyes karakterek is (Harry, Hedwig, Lockhart, Marge néni keringő-témája) saját zenéket. Természetesen, a Hedwig-téma volt az első, melyet papírra vetett, ezt ismeri úgy mindenki, mint “a” Harry Potter-zene.
„John Williams zenéjét újragondolni veszélyes dolog, mivel ő a legjobb a szakmájában!”
– nyilatkozta kollégájáról Nicholas Hooper. Mint azt tudjuk, a legendás John Williamsnek köszönhetjük az első három Harry Potter-film zenéjét. A negyedik részét Patrick Doyle, az ötödiket és hatodikat Nicholas Hooper, míg az utolsó két rész zenéjét Alexandre Desplat szerezte. S, ha már szóba kerültek a Harry Potter-filmek. A producer, David Heyman és David Yates (a rendező) szerette volna, ha Mr. Williams visszatérne a Halál ereklyéi 2. részére, ám ez sajnos nem valósulhatott meg, mivel a zeneszerző akkoriban (is) igen elfoglalt volt. Mindenesetre, érdemes megtekinteni ezt a pár perces videót, melyben maga Williams kalauzol el bennünket a Bölcsek köve filmzenei kulisszái mögé:
John Williams mindig készített egy hosszabb, és egy rövidebb verziót a trackek-ből a Harry Potter-filmekhez. (Ezek az albumok a rajongók kedvencei egyébként – így, az enyém is). Egy ilyen eset volt az is, amikor a diákok Roxfortba érkeznek a csónakokkal: a rendező külön megkérte a hangmérnököt, hogy a hosszabb verziójú zenét tegyék be a rész alá, annyira magával ragadó lett. John Williams szerezte az első rész előzetesének a zenéjét is, mely akkoriban (is) nagy szó volt:
Sokáig téma volt, vajon visszatér-e vajon John Williams a Harry Potter és a Tűz serlege c. film zeneszerzőjeként. Bár a komponista szívesen igent mondott volna Mike Newell (a negyedik rész rendezője) kérésére, ám igen csak lefoglalták akkoriban az Egy gésa emlékiratai (2005) és a Star Wars: A sithek bosszúja munkálatai, így került végül Patrick Doyle a képbe zeneszerzőként.
Amikor Steven Spielberg 1977-es Harmadik típusú találkozások c. filmjén dolgozott (melynek egyébként Zsigmond Vilmos volt az operatőre), összesen 300-féle dallamot alkotott meg (mellyel a filmben a földönkívüliekkel kommunikáltak).
1977-ben Michael Winner felkérte Az őrszem c. film zeneszerzői posztjára, de Williams végül nem vállalta el, ugyanis egy másik filmre esett a választása… A produkciót úgy hívták: Csillagok háborúja.
John Williams egyike azon kevés filmzeneszerzőknek, akik nem csak, hogy megkomponálják zenéjüket, de (amikor csak tehetik) saját maguk is vezénylik a zenekart a CD-felvételek során. Főhősünk pedig, mindig is szeretett kiállni a pódiumra, hogy a koncertek során maga irányíthassa zenekarát.
A Baljós árnyak (és talán az egész Star Wars-széria) egyik legmeghatározóbb szerzeménye a Duel of the Fates c. track. Szövegének alapja egy kelta vers, melyet a kórus szanszkrit nyelven énekel, ugyanis Williams nem akart angol nyelvű szöveget használni kórusművében. Az angol nyelvre (is) lefordított szöveget ő választotta ki a filmzenéhez, végül a szanszkrit változat mellett döntött. Az eredeti vers címe Cad Goddeu, de más elnevezései is ismeretesek, mind közül talán a legelterjedtebb a The Battle of the Trees, magyarul, A Fák Csatája. John Williams nem az egész verset, hanem annak kiragadott négy sorát énekeltette fel a kórussal. Williams elmondása szerint, azt szerette volna, hogy a kórus olyan hatást keltsen a nézőben, mintha templomban ülne. …A témáról rengeteg érdekességet tudhatsz meg ebben a cikkben!
Amikor bejelentette, hogy hamarosan visszavonul a zeneszerzői pályától, kisvártatva kiadásra került több zenei CD is, melyen ritkaságok, bővített zenei tartalmak kaptak helyet. Egy ilyen gyűjtemény volt például, az általa komponált első három Harry Potter-film zenéje is… Egy ilyen box-szettért annak idején minden pénzt megadott volna egy magamfajta rajongó. Sőt, szerintem, még ma is.
A nyolcvanas évei végén járó zeneszerző aztán mégsem hagyott fel teljesen a zenéléssel! …Sőt, olyannyira nem, hogy az elmúlt években például kiadott a világhírű hegedűművész, Anne-Sophie Mutter közreműködésével egy albumot Across the Stars címen (utalva a Star Wars: A klónok támadása egyik trackjére). Ezt az elmúlt hetekben újabb meglepetés követte egy bécsi koncert kapcsán, melynek keretén belül a zeneszerző legenda leghíresebb szerzeményeit adták elő a nagyérdeműnek (az eseményről videoklipek is készültek). Mindkét albumról itt érhetőek el ezek a videók.
Cirka öt évvel ezelőtt nagy hírnek számított, hogy egy rádióinterjúban a zeneszerző arról mesélt, hogy a 2019-ben érkező Star Wars IX. része lesz az utolsó Csillagok háborúja epizód, melynek a zenéjét ő fogja komponálni. Ám nem ez volt az egyetlen hír akkoriban… A Solo: Egy Star Wars-történet érdekessége, hogy ez volt az első Star Wars-film, melyben a zeneszerző nem egyedül dolgozott, hanem ezúttal az Így neveld a sárkányodat-filmek zenéjét is jegyző John Powell-el együtt komponáltak.
“Van egy nagyon alapvető emberi, non-verbális aspektusa annak, hogy szükségünk van a zenére, s hogy ezt az emberi kifejezésmódunk részeként használjuk fel. Ehhez nincs szükség testi mozdulatokra, és nem kell szavakkal sem leírnunk, …ez sokkal inkább egy lelki folyamat.”
(John Williams)
Másik nagy bejelentése (melyet akkoriban tett), hogy az általa szerzett összes filmzene- és koncertzene kottát, jegyzeteit és albumait az alma materének, a Julliard iskolának ajándékozza, ahol annak idején zongorázni tanult.
Mikor a stúdió előállt az ötlettel, hogy a legendás zeneszerző szerepeljen egy röpke jelenet erejéig a filmben, Williams nyomban elmesélte az ötletet a feleségének, Samanthának, aki azonnal helyeselte is azt, s hajtotta férjét, hogy “Meg kell csinálnod, benne kell lenned!” Elérkezett a felvétel napja, J.J. Abrams pár mondatban instruálta a zeneszerzőt (aki a Kijimin található egyik bár csaposát, Oma Tres-t alakította), hogy mi fog történni a felvételkor, hogy mozogjon, milyen gesztusokat szeretne látni tőle, hogy fog mozogni a kamera, stb. Majd a forgatási helyszínen jelenlévők figyelmét kérte a rendező, s egy rövidke, ám annál kedvesebb felkonferálást követően elmesélte John Williamsnek és jelen lévő stábtagoknak, hogy ebben a forgatási jelenetben minden egyes tárgynak külön jelentősége van…! Bővebben itt olvashattok a rendező és a stáb tiszteletteljes gesztusáról, például, hogy melyik tárgy mit jelképezett a jelenetben!
Kezdetben, az első négy rész kapcsán még nem engedélyezték a Harry Potter-témájú filmzenék felhasználását a videójátékokban, így külön zeneszerzőt (Jeremy Soule) kellett leszerződtetni a posztra. Mint az egy korábbi cikkből kiderült, erre azért volt szükség, mivel nem a filmeket forgalmazó Warner Bros., vagy a játékokat gyártó Electronic Arts, hanem John Williams birtokolta a szerzői jogokat, aki pedig nem járult hozzá, hogy a Harry Potter-témát és más, a film(ek)ben felcsendülő zenéit megjelentessék a játékokban. (Ez egyébként később megváltozott, s a Főnix Rendje játékban már hallhattuk is a főbb témákat a filmekből.) Érdekesség, hogy Jeremy Soule-nak úgy kellett megírnia a játék zenéjét a Bölcsek kövéhez, hogy a filmet nem láthatta, John Williams zenéjét pedig nem hallhatta – így is fantasztikus munkát végzett.
Brian Tyler (Vasember 3, Thor 2, Szemfényvesztők, Yellowstone) az egyik kedvenc zeneszerzőm (a sok közül). Brian, saját bevallása szerint John Williamst tartja példaképének, s ami a kettejük zenéjét illeti, sok hasonlóságot vélhetünk felfedezni repertoárjaik között.
John Williams egy kottát ajándékozott a IX. Star Wars-film forgatási munkálatait követően Daisy Ridleynak, melyen az általa alakított karakter, Rey témája látható – milyen kedves gesztus a zeneszerző legendától.
Mint a legtöbb zeneszerzőnél az lenni szokott, John Williamsnél is olykor előfordult karrierje során, hogy egy-egy általa használt zenei részletet, motívumot újra felhasznált egy általa komponált másik filmzenében. Így járt a Star Wars: A klónok támadása, valamint a Harry Potter és a Titkok kamrája c. film is. Még évekkel korábban észrevettem egy érdekességet a Zam the Assassin and the Chase Through Coruscant c. track kapcsán, ugyanis a zeneszerző a Harry Potter és a Titkok kamrája c. film egyik zenei darabját szinte teljes egészében átemelte ebből a zenéből, de ezzel talán nincs is olyan nagy gond, ugyanis az szintén saját munkája volt.
Bár sok rajongó – hozzá teszem, joggal – kérte számon George Lucast, hogy miért kellett belekontárkodnia az elkészült filmekbe (lásd: digitális Yoda; új hang effektek, módosított szövegkönyv; és a záró jelenet megváltoztatása), ugyanakkor a Star Wars-filmek atyjának mégis volt egy-két jó húzása. Például, a filmzene kapcsán több, a filmbe nem illő zenét is kikukázott (pl. Lapti Nek, Yub Nub). Lucas kérésének eleget téve, John Williams egy új befejező zenét komponált a Yub Nub helyett, s megalkotta a Victory Celebration című zenét (ez az egyik személyes kedvencemet), mely úgy hiszem, méltóképp zárja le a Star Wars-saga hat részét.
Most pedig, megköszönöm megtisztelő figyelmeteket, s hogy velem tartottatok ebben a születésnapi cikkben.
Isten éltesse még nagyon sokáig John Williamst! …Erővel, egészséggel!
🙂
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést az ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez juthatnak el ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: IMDb, Pinterest, The Legacy Of John Williams, Britannica, ClassicFM, geekzilla.com, filmdaily, gramophone.co.uk, watson.ch, jwfan.com, redaktion42.com, inkl.com, audiophileparadise, Twitter (Brian Tyler music).
