Minden, amit A Múmia-filmekről tudni akartál

„Még soha nem lett baj az olvasásból…!”

Mindigis érdekelt az egyiptológia (másik nagy szenvedélyem a paleontológia), s már egész kis koromtól kezdve arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is ezzel foglalkozhatok. Az egyiptomi hieroglifákat is elkezdtem megtanulni önerőből, egyszerűen lenyűgöz az egyiptomi kultúra.

Az életem máshogy alakult, azonban máig érdekel a téma. 1999-ben aztán még tovább fokozta érdeklődésemet A Múmia című film. A Hátsó Sor Közepe indulása óta terveztem már, hogy írok A Múmia-filmekről, s most kapok is az alkalmon.

Hollywood kulisszatitkai: így készült A Múmia (1999)

Nem csak pusztán a filmekről fogok most írni, hanem egy-két érdekességről is, úgy mint: a film és a valóság kapcsolata, magyar jelenlét A Múmia-filmekben, forgatási kulisszatitkok, stb.

Magyar színészek és karakterek A Múmia-filmekben

Bár sokan azt hihetik, hogy a Stephen Sommers által rendezett 1999-es A Múmia egy egészen friss ötletből született meg, azonban ez koránt sem így van.

A valósághoz hozzá tartozik, hogy már 1932-ben bemutatták az első ‘A Múmia‘ filmet, Boris Karloff főszereplésével. A történet tulajdonképpen teljesen megegyezik a felújított változattal, néhány apróbb különbséget leszámítva. A filmnek még további négy része is készült (A Múmia bosszúja, A Múmia sírja, A Múmia szelleme, A Múmia átka), de azok jóval kisebb sikerrel büszkélkedhetnek, mint elődjük.

Érdekesség, hogy a ’32-es filmben az Anck-Su-Namon-t alakító színésznő (Johann Zita) is magyar gyökerekkel rendelkezett, akár csak a ’99-es filmben Rachel Weisz, aki Evelyn-t alakítja.

Ha már a magyar jelenlétről beszélünk, érdekesség, hogy a ’99-es filmben Rick O’Connell bajtársát alakító színész egy magyar tolvajt alakít, akit Beni Gabornak hívnak a történetben (róla még lesz szó később).

A Múmia c. film valóságtartalma

Milyen ferdítésekkel találkozhatunk a filmben? És még sok érdekesség a filmek kapcsán…!

Ki volt Imhotep?

S végül, de nem utolsó sorban, Imhotepnek tulajdonítják a mumifikálás eljárásának meghonosítását is az egyiptomi halotti szertartások kapcsán. Ez a film miatt különösen is érdekes, ugyanis a mumifikálásnak különös fontossága van a történetben.

Időpontok és helyszínek a filmben

I. Széthi fáraó uralkodása alá datálják A Múmia c. film eseményeit. I. Széthi fáraó a Kr.e.-i 13. században uralkodott. Imhotep főpap valójában Dzsószer fáraó uralkodása alatt élt, – a filmben elhangzottakhoz képest mintegy 1300 évvel korábban. Tehát, ők nem élhettek egy időben, ahogyan a film azt sugallja.

A nyitó jelenetben a narrátor azt mondja, hogy a történet I. Széthi fáraó uralkodása alatt, Thébában játszódik. Na most, a film úgy mutatja be a három nagy piramist, valamint a Szfinxet, mintha azokat Thébában építették volna, holott a valóságban Gízában találhatjuk meg őket.

Nem hinném, hogy a film alkotói nemtörődömségből alakították így a forgatókönyvet. Szerintem pusztán a látványvilág, és a történet érdekessége miatt tették a fenti szereplőket egyazon korba, a nevezetességeket pedig Thébába.

Hamunaptra valóban létezett?

Nos, Hamunaptra – ahogy a filmben is nevezik – a Holtak Városa csupán egy fiktív hely. Mindenesetre, lenyűgöző díszletet alkottak meg a filmhez, melyet hónapokon át készítettek Marokkóban, bizonyos kapcsolódó jeleneteit pedig egy angliai stúdióban vették fel.

A filmben említett „Hom-Dai szertartást” alkalmazták az ókori Egyiptomban?

A válasz a feltett kérdésre: nem. De azért álljunk meg ennél a kérdésnél egy kicsit! A filmben bemutatott szertartás felvet néhány problémát, illetve kérdést: A szertartás lényegében egy kegyetlen eljárás, mely szerint a bűnösnek ítélt személyt élve megkínozzák (kivágják a nyelvét), élve mumifikálják, és eltemetik egy névtelen koporsóba.

A mumifikálás szertartását nem lehetne végrehajtani élő emberen. Ugyanis, az alany rövid idő múltán simán belehalt volna, s így a büntetés nagyon gyors véget ért volna.

Az alkotók bizonyára a történet drámai hangvétele miatt tárják elénk így a történetet, és mivel nem a mumifikálás szakszerű eljárás bemutatása volt a céljuk, így az említett ferdítések, és módosítások érthetőek. A filmben bemutatott szertartás egyik eleme, hogy névtelenül temetik el Imhotepet. Csak annyit vésnek eldugott koporsójára, hogy: „Akit nem szabad nevén nevezni!„

Nos, az ókori Egyiptomban, ha valakinek nem vésték, vagy festették fel a nevét koporsójára, vagy a sír falára, akkor Ozírisz nem tudja nevén szólítani a halottat, s így az nem képes megkezdeni halál utáni útját. Az ettől való megfosztás valóban igazi büntetésnek számított akkoriban.

Létezik a Holtak Könyve?

Igen, de nem olyan formában, ahogyan azt a filmben láthatjuk. A Holtak Könyve valójában nem a ma ismert könyv formátumban, hanem papirusz tekercseken (ezeket a halott mellé tették), illetve az elhunyt sírjának falára festve maradt fenn. Kicsit meglepetten néztem, amikor megláttam a filmben bemutatott „könyveket” valódi (kő)borítóval, de hát ez legyen a legnagyobb gondom.

Anck-Su-Namon valós személy volt?

Az első két filmben így nevezték a fáraó egyik feleségét, aki egyben Imhotep kedvese is volt. A való életben is létezett egy Anheszenamon (vagy más néven Anck-Su-Namon) nevű nő, aki a fiatal korában elhunyt Tutanhamon fáraó féltestvére,  s egyben felesége is volt.

A korban való elhelyezés itt sem fedi a valóságot, de ez nem is olyan lényeges pont. Gondolom azért választották már az 1932-es film női főszereplőjének is az Anck-Su-Namon nevet, mert ez az egyik legismertebb ókori egyiptomi női név.

Érdekesség, hogy a második filmben (A Múmia visszatér) Nefertitinek hívják a másik legfontosabb női karaktert, amely szintén egy híres egyiptomi történelmi személyről (Nofretiti) kapta nevét.

***

A Múmia-trilógia kritika

A Múmia trilógia első részével úgy vagyok, hogy bármikor meg tudom nézni (akár tv-ben, vagy DVD-n), egyszerűen sose tudom megunni. Akaratlanul is az Indiana Jones-filmeket juttatja eszembe. Ebben közrejátszik a film hangulata: elsősorban Rick O’Connell karaktere, a fanyar humor, a kaland, valamint a helyszínek ámulatba ejtő szépsége is.Már említettem a magyar jelenléteta múmia filmek kapcsán. Amikor a Beni és Rick által vezetett két csapat várja a napfelkeltét, hogy megpillantsák Hamunaptrát, Beni egyszer azt mondja: „Türelem barátom, türelem.” Az érdekes dolog ebben az, hogy hallhatjuk a „barátom” szót az angol eredetiben is („Patience, my good barátom. Patience.”) Az alábbi videóban ezt meg is tekinthetitek (0:26-nál).

Az előző blokkban kitértünk egy-két fontosabb kérdésre a film, és a valóság kapcsán. Érdemes még megemlíteni a húsevő szkarabeuszokat is. Ilyen (húsevő) szkarabeuszok ugyan nincsenek a valóságban, de a megvalósításuk az ILM részéről nagyszerűen sikerült, ahhoz képest, hogy a film 1999-ben készült. Arnold Vosloo (Imhotep) a film DVD-kommentárjában elmesélte, hogy a mumifikáció jelenetéhez négy órán át kellett mozdulatlanul, bebugyolálva feküdnie.

Azt is elmondta, hogy amikor egy edényből húsevő szkarabeuszokat öntenek Imhotepre, akkor műanyag bogarakat öntöttek rá, és visszanézve irtó gyengének találta ezt a részt, de látva a végső változatot, elámult, hogy mire képes a technika. A látványvilágról nem tudok rosszat mondani, elég, ha Imhotep felépülő testére gondolunk, még múmiaként, vagy a múmia testőrségre. A díszleteket aprólékosan kidolgozták (némelyiken hónapokat dolgoztak), az effektek pedig nagyon a helyükön vannak. Ezen az oldalon egy remek videógyűjteményt a film vizuális megvalósításáról.

Miért képesek sokan újra, és újra megnézni a filmet? Talán azért, mert egyrészt könnyen azonosulhat a néző a főszereplőkkel, másrészt pedig, mert feleleveníti a régi, élvezetes kalandfilmek hangulatát. Fel lehetne emlegetni, hogy a film tele van klisékkel, mert a végére a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig megfizet tetteiért. De én mégsem így gondolom…

Szerintem Imhotep nem egy negatív figura, hiába is tűnik úgy. Az ő karaktere is érző, emberi lény (volt, amíg élve el nem temették). Ha már egyszer feltámasztották, akkor vissza akarja szerezni elvesztett kedvesét, ez pedig a romantikus szál, amely mindig is az említett kalandfilmek elengedhetetlen része (volt). Ezért érthető, hogy miért szeretik a filmet fiatalok és idősek, férfiak és nők is egyaránt.

Azt azonban nem értem, hogy miért kellett újra szinkronizálni a filmet? Elvileg, a minősége miatt tartották szükségesnek, bár szerintem az eredeti is elég jó volt. Az újraszinkronizált változatban egyedül az tetszik, hogy (a 2008-ban autóbalesetben elhunyt) Selmeczi Rolandot egy újabb filmben hallhatjuk. Nekem megvan a film a régi, és az új szinkronnal is, de egyszerűen nem tudom megszokni az újat.

Érdekesség, hogy a forgatás alatt Brendan Fraser (Rick) az akasztásos jeleneténél majdnem meghalt, le is állt a légzése és újra kellett éleszteni. Szerencsére nem lett nagyobb baj belőle… Több stábtagot is kígyó, és skorpió marás miatt kórházba kellett szállítani a forgatás alatt, amelyre Marokkóban került sor, és nem Egyiptomban (a politikai zavargások miatt).Külön szakember segítségét kérték fel a film munkálataihoz, hogy a film hitelesen adhassa vissza az ó-egyiptomi nyelvet. Ezt követően, a rendező (Stephen Sommers) összeválogatott néhány neki tetsző szót, így néhol kicsit össze-vissza vannak a szavak, de ez gondolom nem sok embert zavar.

Végül, de nem utolsó sorban, a filmzenéről: talán Jerry Goldsmith életének egyik legnagyszerűbb, és legváltozatosabb szerzeményével van dolgunk. Íme néhány track, a legjobbak közül:

Stephen Sommers másodszorra is úgy döntött, hogy ideje feltámasztani Imhotepet a halálból. Jól tette? Sokan gondolják úgy, hogy ez a rész jól sikerült, ám az első sokkal jobb lett, eredetibb ötlettel. Ezzel én is így vagyok, szeretem mindkét részt, de az örök favoritom a ’99-es rész marad.

Arnold Vosloo (Imhotep) talán még színesebb skáláját vonultatta fel tehetségének, mint az első részben láthattuk tőle. Ez persze együtt járt a szerepével, mivel karaktere most sokkal komplikáltabb helyzetekbe kerül, mint korábban. Elveszíti az erejét, riválisa akad a Skorpiókirály személyében, és így tovább. Rachel Weisz, Brendan Fraser, John Hannah és Oded Fehr (Ardeth Bay) mellett új karakterekkel is megismerkedhetünk. A nyolc éves Alex O’Connell karakterét egész jól eltalálták. A léghajós Izzy, és a visszatérő John Hannah karaktere a film két Humor Heroldja, ami szerintem egész jól be is vált.

A komolyabb kérdés Dwayne Johnson karaktere volt, aki a film antagonista figuráját, a Skorpiókirályt alakította. A karakterével egészen addig nem volt gondom, amíg Skorpiókirály nem lett belőle.

Elégedetlenségem oka szerintem abban áll (részben), hogy a karakter számítógépes megvalósítása elég gyengére sikeredett, és a karakteréből is több árnyalatot vártam. A Skorpiókirály című spin-off filmet egyszer-kétszer nézhetős filmnek tartom, ugyanakkor a (mindössze) DVD-n kiadott folytatásait már meg se néztem.

A látványhoz még annyit fűznék, hogy Anubisz seregének megvalósítása (főleg a mozgásuk miatt) nekem nem tetszett, viszont a pigmeusokét tűrhetőnek tartom. A helyszínek terén volt egy kis vérfrissítés, amely kimondottan jó tett a filmnek.

A filmzene poszton is változás állt be, ugyanis Alan Silvestri vette kezébe a karmesteri pálcát. Bár engem az első rész zenéje jobban megragadott, de Silvestri így is a tőle megszokott hangulatot varázsolta a vászonra.

Ha a második rész esetében jót tett a helyszíni lista bővülése, akkor ezt a harmadik részről nem mondhatom el. Egyáltalán nem. Ez már nem ugyan az A Múmia… Sajnos.

Racheel Weisz nem fogadta el a felkérést, hogy harmadízben játssza el Evelyn karakterét, így a helyére Maria Bello-t szerződtette a stúdió. Karaktere az ő alakításával szerintem még halvány önmaga sem lett, a korábbi filmekhez képest. Olyan érzésem vele kapcsolatban, mintha nem is Evy karakterét látnám, hanem egy teljesen más női figurát.

Ami Rick karakterét illeti, Fraser-en eléggé meglátszik, hogy fogott rajta az idő vasfoga, és kicsit furcsa volt így látni az első két részhez képest. De nélküle még ennyire sem működne a film. Ami Alexet illeti, kissé erőltetettnek tartottam a karakterét. Az örökös apa – fiú vitákat túlzottan is előtérbe helyezték.

A széria hanyatlásához talán az járult hozzá leginkább, hogy a film nem is Egyiptomban, hanem Kínában játszódik, illetve, hogy nem Imhotep, hanem a Jet Li által megformált kínai császár a címszereplő. Számomra ez így nagyon elüt a széria korábbi két részétől, s ez a hanyatlás a bevételi adatokon is rendesen meglátszik.

***

Jön az újabb Múmia-film…

A harmadik film úgy ért véget, hogy Rick és Evelyn közösen fogják megírni legújabb könyvüket kínai kiruccanásuk alapján, Jonathan pedig elutazik Peruba (abban reménykedve, hogy ott nem találkozik múmiákkal)…

A múmia (2017) – kritika

Nagyon úgy néz ki, hogy A Múmia-trilógiának nem lesz folytatása. Ez egyszerre jó, és rossz is. Jó azért, mert (gondolom) Rachel Weisz nem vállalná el régi szerepét (nélküle a szériát nem tudom elképzelni), nem is Egyiptomban játszódna, és kedvenc múmiánk, Imhotep herceg sem térne vissza. Ugyanakkor, ebből a Peruban játszódó történetből sokkal többet is ki lehetne hozni, mint a harmadik részből. Tudniillik, Peruban is vannak múmiák, Jonathan is nagyobb szerepet kaphatna, Alex karakterét én nem erőltetném, és Peru igazán egzotikus hely ahhoz, hogy új löketet adjon a filmnek.

Rögtön 2008-ban, a széria harmadik részének bemutatója után felröppent a hír, miszerint a Universal Pictures reboot-olja ‘A Múmia’ filmet. 2012 óta egyre biztosabb híreket lehetett hallani, sőt, 2013-ban már Len Wiseman-t (az ‘Underworld’, és ‘Az emlékmás’ rendezője) is megnevezték a készülő film direktoraként, azonban pár héttel ezelőtt leváltották pozíciójából.

Most Alex Kurtzman a harmadik rendező jelölt, és jelenleg úgy áll a dolog, hogy ő dirigálja majd a filmet. A hírek szerint nem az 1920/’30-as évekbe helyeznék a sztorit, hanem napjainkba. Olyan híreket is hallani, hogy egy horrorisztikusabb filmmel lenne dolgunk, de más források egy családbarát filmet emlegetnek. Én ezzel úgy vagyok, hogy jöhet a film, mert ahogy magamat ismerem, úgyis megnézem. Lehet, hogy egy horrorisztikusabb történettel nagyobb sikert érnének el, de a sztori játszódhatna a ’20-as, ’30-as években. A legújabb Múmia-film premierjét 2016. június 24-re ígérik. Kíváncsian várom a folytatást….

Remélem élvezted ezt az alaposabb fejtegetést A Múmia-filmek kapcsán. Talán fényt deríthettem néhány olyan érdekes dologra is, amelyről eddig nem tudtál.
„A halál csupán a kezdet…!”