Brendan Fraser hollywoodi visszatérése A bálna című filmben (kritika) adta az ötletet, hogy elkészítsem egyik régi, nagy kedvencem, A Múmia kulisszatitkairól szóló cikkemet. Persze, a témában már olvashattatok bejegyzéseket az oldalon, ám ezúttal sokkal, de sokkal többet – közel 200 érdekességet! – tudhattok meg a jövőre 25. évfordulóját ünneplő, máig hatalmas rajongótáborral rendelkező filmről.
Le merném fogadni, hogy a Stephen Sommers által rendezett Múmia-film többetek kedvenc filmválogatásán ott figyel arra várva, hogy újból átéljétek a kalandot. A Múmia című filmhez, és persze az egyiptológiához fűződő kötődésemről már olvashattatok az oldalon, így erre most nem térnék ki. Mégis, figyelmetekbe ajánlom ezeket a bejegyzéseket, mivel számos olyan érdekességről, ill. háttérinformációról olvashattok majd az 1999-es The Mummy kapcsán, melyeket jelen posztomban nem tárgyalok ki!
2023. január 24-én, a legnagyobb titokban szervezve, Brendan Fraser felbukkant A Múmia, ill. A Múmia visszatér londoni, rajongói vetítésén. Természetesen hatalmas ováció fogadta az egykori hollywoodi sztárt. Bízom benne, hogy A bálna című filmnek köszönhetően újra felragyog Fraser csillaga, s hamarosan újabb sikerprodukciókban láthatjuk. Bár A Múmia-trilógia egyes részeinek megítélése még a rajongók körében is rizikós témának számít, egyet biztosan kijelenthetünk: a Stephen Sommers által rendezett 1999-es mozifilm a széria legjobb alkotása! Ennek örömére, térjünk is rá, hogy miért vagyunk itt. Jó szórakozást kívánok Nektek!
„Még sosem lett baj az olvasásból…„:
- Brendan Fraser visszatérése: A bálna (2022) – kritika
- A Múmia (2017) – kritika
- Így készült az Egyiptom hercege (1998)
- Exodus: Istenek és királyok (kritika)
- Mózes alakjához kapcsolódó kérdések a Bibliaban (tudományos munka)
- Agatha Christie: Halál a Níluson (2022) – kritika
- Hollywood kulisszái mögött: így készült Az ismeretlen Drakula
∴
A film elején hallható bevezető monológot az eredeti elképzelés szerint, Imhoteptől hallhattuk volna. Ezt az ötletet végül azért vetették el, mivel furcsa lett volna, hogy a több ezer éves múmia angol nyelven meséli el a történeteket. (Itt jegyzem meg, hogy nem ez lett volna az első eset a film történetben, hogy egy múmia elsajátítja az angol nyelvet – de erről nem itt, hanem egy korábbi cikkemben olvashattok). Így került végül a szöveg Ardeth Bay szájába, akire mindjárt külön is kitérek.
…és itt álljunk is meg egy kicsit! Azt tudtátok, hogy jelen cikkünk tárgya, az 1999-es A Múmia, valójában egy 1932-es, ugyanilyen névre hallgató film rebootolt változata volt? Az igazi hollywoodi filmklasszikusnak számító alkotásról rengeteg érdekességet olvashattok! Többek között, a filmről és készítéséről, illetve az 1932-es és a ’99-es film összehasonlításáról.
Ebben a cikkben még évekkel korábban írtam A Múmia-trilógiáról, s a kritikák mellett történelmi hibákról és pontatlanságokról olvashattok benne. Megtudhatjátok például, hogy ki volt a valódi Imhotep, létezett-e a Hom-Dai szertartás, létezett-e Hamunaptra városa, hogyan nézett ki az igazi Holtak könyve, és még számos érdekességről lehull a lepel!
Az egykor modellként is dolgozó Patricia Velasquez 13 órán át (!) ült a sminkszobában, hogy elkészüljön Anck-Su-Namun testfestése. Pár ékszert kivéve, szinte teljesen pucér volt a színésznő a forgatás alatt. Az alábbi képet a színésznő töltötte fel 2021-ben Facebook-oldalára.
Arnold Vosloo-t megviselte a film elején látható jelenet forgatása, ugyanis több, mint 4 órán át kellett tetőtől-talpig gyolcsokba tekerve feküdnie a felvételhez. Ha már az előkészületeknél tartunk, Vosloo-nak naponta kétszer kellett megborotválni a fejét szerepe kapcsán.
Természetesen egyiptológusokat hívtak segítségül, hogy miként kell fonetikusan kiejteni az ókori egyiptomi szavakat. Itt érdemes megjegyezni, hogy (a magánhangzókat írásban egyébként nem használó nyelv) szavait lerövidítették, nehogy unalmas legyen a nézők számára.
Bár a film címadása, és az intró is azt sugallja, hogy Imhotepet mumifikálták, azonban a történetben erre sosem kerül sor. Rajta más szertartást végeztek el, melyről szintén olvashattok ebben a cikkemben!
Jerry Goldsmith-nek (az alábbi képen) köszönhetjük a mozi csodálatos filmzenéjét. Bár a kalandfilm alap-zenealbuma is figyelemre méltó, s tartalmazza a film legszebb témáit, számomra mégis az első dolog volt beszerezni a bővített filmzenealbumot, amint alkalmam nyílt rá. Goldsmith remekül hozza zenéjével a film egyiptomi hangulatát, a rá jellemző fúvós zenekarral, melyet előszeretettel erősít meg kórussal. Sajnos a folytatásban már nem ő szerezte a zenét, ennek pontos indokát a mai napig nem tudni. Több elmélet is létezik, de talán a legvalószínűbb, hogy mivel Jerry nem igazán volt elégedett a filmmel, így valószínűleg ezért nem állt kötélnek (ha egyáltalán a stúdió felkérte a 2001-es folytatáshoz). Így került végül Alan Silvestri kezébe a karmesteri pálca A Múmia visszatér c. film esetében. Egy biztos, Goldsmith zenéje máig megunhatatlan és egyedi.
Itt meghallgathatjátok a teljes filmzenealbumot! Ha van kedvetek, hallgassátok meg a cikk olvasása közben, s garantálom, hogy meghozza a kedveteket egy Múmia-maratonhoz!
Az alábbi videóban a legendás zeneszerző, Jerry Goldsmith enged betekintést A Múmia zenei felvételeibe.
A forgatást megelőző években számos forgatókönyv landolt a kukában, mire igent mondtak a végső változatra. Az egyik ilyen potenciális ötlet szerint, Joe Dante úgy gondolta, hogy Daniel Day-Lewis játszhatná a múmia szerepét (egy leginkább horror-kategóriában készülő filmben). A mozi tartalmazott volna elemeket az 1932-es filmből is, pl. a reinkarnáció és a szerelmi szál kapcsán. Sőt, már ekkor is felmerült a húsevő szkarabeuszok ötlete, ám a végső pillanatban behúzták a kéziféket. Mindössze 15 millió dollárt szántak volna a büdzsére, s így nem lett az egészből semmi… Egy ideig.
A múmia, valamint a szellemek sikolyai és hörgései Blixa Bargeld német zenésztől származnak, melyeket oroszlán- és medve üvöltésekkel vegyítettek a megfelelő hatás kedvéért.
Kezdetektől fogva határozott elképzelése volt a rendezőnek Imhotep mozgását illetően: nem akarta, hogy egy csoszogó múmiától kelljen félnie a kalandoroknak, ragaszkodott a gyorsan, emberien mozgó szörnyeteget. Ennek a döntésnek a hátterében szerintem az állhat, hogy annak idején, gyerekként Sommers halálra rémült az 1932-es filmtől, melyben Imhotep csoszogva járkált az élők között – meg hát, így sokkal izgalmasabb a történet.
Allan Cameron díszlettervező épp megfelelő forgatási helyszínek után kutatott, amikor rátalált a marokkói oázisváros, Erfoud mellett fekvő alvó vulkánra. A rendezővel egyeztetve arra jutottak, hogy a helyszín tökéletesen megfelelne az igényeiknek. Hamunaptra jeleneteit tervezték felvenni a vidéken, egészen pontosan, az alvó vulkán belsejében. Elvégre, a sivatagban kóborló nem gondolná, hogy egy kincsekkel téli város bújik meg a hegy, pontosabban a vulkán belsejében. Több jelenetet is felvettek a helyszínen, majd egy aprólékosan elkészített, kicsinyített utánzatot készítettek el az angliai Shepperton stúdióban oszlopok, romok, és persze rengeteg homok kíséretében.
Itt, a Shepperton stúdió belsejében vették fel az összes, a Holtak Városában játszódó jelenetet. A díszletet 16 héten át építették, az utolsó jelenetben összedőlő oszlopokat pedig üveggyapotból készítették el. Ezeket speciális elemekkel látták el, hogy látványosan omoljanak össze a kellő pillanatban. Alább a nyitójelenet makettjének készítéséről láthattok egy rövid videót:
A következő nagy díszlet a gízai kikötő volt, mely jelenetet az angliai Chatam településen forgattak le. A település híres csodaszép történelmi kikötőjéről. A díszlet 183 méter hosszúságú volt, és rengeteg korabeli tárgyal, ill. járművel rendezték be. Helyet kapott például egy gőzhajó és egy gőzvonat, 4 lovashintó, számos ló és korabeli jelmezbe öltözött statiszta, majmok, öszvérek, és arab árukereskedők. Több híres filmet is forgattak már itt, többek között a Sherlock Holmes (forgatási érdekességek itt), Az U.N.C.L.E. embere, Bridgerton, Az arany iránytű, és az Enola Holmes 2. című produkciókat.
Imhotep felfedezését követő este arról beszélget a csapat a tábortűz körül, hogy ha kiszárítanák a trutymós múmiát, talán eladhatnák tűzifának… Sajnos az évezredek során számtalan múmia jutott pontosan erre a sorsra, vagy afrodiziákumként porították testüket, hogy eladják a piacon a turistáknak.
A film DVD-kommentárjában Stephen Sommers rendező elmesélte, hogy Evelyn ruháját digitálisan módosítani kellett, hogy beleférjenek a PG–13-as korhatárbesorolás kereteibe, ugyanis Rachel Weisz ruhája átlátszó lett a folyóban játszódó jelenet során…
A DVD-n több törölt jelenet is helyet kapott:
- Az egyikben a három főszereplő megérkezik Hamunaptrába, s elhaladnak egy (nem hagyományos) temető mellett. A hely valójában egy csatatér, melyen egykor Rick és légiója harcolt. Sokan elestek a csata közben, s a férfi visszatérve csupán a földből kilógó, homokkal részben befedett testeket látja.
- Egy másik törölt jelenetben azt láthattuk volna, amint Rick és Jonathan Hórusz szobra alól próbálják meg kiszedni Amun-Rá könyvét a ládával együtt, ám ekkor hirtelen Imhotep papjai rájuk támadnak a földből előbújva, majd a ládát kimozdítva helyéről, elárasztja őket a sav – így hőseink megmenekülnek. Ezért láthatunk a következő snittben egy nagy lukat a földben (ahonnan a múmiák előbújtak).
- A gízai kikötőben állomásozó hajón hallhatjuk először Beni Gabortól a magyar „barátom” szót. Mivel ezt a jelenetet törölték, így erre kicsit később, Hamunaptra határán kerül sor.
A Medjai katonákat tetőtől talpig tetoválások borították volna az eredeti elképzelés szerint, ám a rendező nem akarta, hogy Oded Fehr szép arca elvesszen a tetoválások sűrűjében (túl jóképűnek tartotta, hogy lefedje arcát), így csupán pár írás került arcára.
Több, a filmben látott éjszakai jelenetet valójában nappal vettek fel, csak másik szűrővel látták el a szóban forgó jelenet képkockáit.
Az Ardeth Bay-t egykor alakító színész 2020-ban egy jópofa kis videóval emlékezett vissza A Múmia-filmekre.
A film egyik jelenetében Brydon erődöt említik meg. Ez a rendező direkt utalása (gyermekkorom egyik kedvencére), a Maugli, a dzsungel fia c. filmre, melyet szintén Stephen Sommers rendezett (1994), s melyben a Trónok Harca Cercei-je, Lana Heady játssza Katherine Brydont.
Ókori egyiptomi nyelven az „alvilág” szó van tetoválva Ardeth Bay homlokára, míg az arca két oldalán az „igazság” szavak láthatók. A történetben fontos jelentéssel bírnak a tetoválások, ám ezek nagy részére végül nem derült fény a film(ek)ben: a Medjai férfi katonái 16 éves korukban tehetnek szert e tetoválásokra, egy beavatási rítus formájában. Mind közül a legfontosabb tetoválásuk a jobb csuklójukon helyezkedik el, melynek jelentése: „Isten harcosa„. Számos más tetoválást rejt még testük, azonban a női Medjai-ok esetében csak a jobb csuklón fellelhető minta. Ha a tetoválás közben bármelyik nem képviselője fájdalmat mutatna, vagy netán elsírná magát, azzal szégyent hozna egész családjára. Kár hogy mindez kimaradt a filmből.
A film kapcsán (talán) a legközismertebb kulisszatitok, hogy Brendan Fraser majdnem belehalt a forgatásba az akasztásos jelenet során. A jelenet „olyan jól sikerült”, hogy a stáb észrevette, a férfi nem kap levegőt, s pár percig nem is tért magához. Természetesen, mindenkin nagy pánik lett úrrá, de szerencsére sikerült megmenteni a színész életét.
Az Ardeth Bay név egy anagramma = Death By Ra (Halál Rá által). Az Oded Fehr által életre keltett Ardeth Bay neve nem derül ki a filmben, csak a stáblistán. Sőt, kezdetben még úgy volt, hogy a film végén hősi halált hal a női szíveket megdobogtató karakter, ám a rendező meggondolta magát, így A Múmia visszatér c. filmben (2001) újra találkozhatunk a Medjai-ok vezérével, s ezúttal már megemlítik a karakter nevét is. De nem ez volt az első alkalom, hogy találkozunk a karakter nevével, erről az 1932-es film kapcsán már írtam korábban, érdemes elolvasni!
Az eredeti szövegkönyv szerint Evelyn azt mondja, mikor először pillantja meg Imhotep szarkofágból elő bukkanó múmiáját, hogy „káprázatos” (angolul: gorgeous). A jelenetet leforgatták, ám végül kivágták a filmből. Plusz poén Evelyn és Imhotep kapcsán, hogy azért hiszi Evy-ről azt, hogy ő Anck-Su-Namun, mert Mr. Burns rosszul látott szemüveg nélkül, márpedig a múmia az ő szemeit vette el…
Evelyn azt mondja, hogy Imhotep szarkofágján az áll: „Akit nem szabad nevén nevezni.” A hieroglifák szerint, helyesen ez olvasható: „A névtelen” (The One Without a Name).
Alec Guinness 1977-es Obi-Wan Kenobi köpenyét a film rendelkezésére bocsátotta a Brit Jelmezkölcsönző Társaság.
Evyt eredetileg nem Evelyn Carnahan-nek, hanem Carnarvon-nak hívták volna. Ez egy tiszteletteljes utalás lett volna a Tutanhamon fáraó sírját 1922. november 4-én felfedező George Herbert előtt, aki Carnarvon V. grófja volt. Tulajdonképpen nem is ő, hanem pártfogoltja, Howard Carter fedezte fel a sírt, ám ezt Lord Carnarvon anyagi támogatása nélkül nem tehette volna meg. További érdekesség, hogy Carnarvon lányát Lady Evelyn Herbertnek hívták, aki szintén részese volt a felfedezésnek. Evelynt a felfedező lányról nevezték el, ám vezetéknév nem sokkal a forgatás előtt megváltoztatták. Ettől függetlenül, Evelyn azt mondja a filmben, hogy édesapja „egy nagyon, nagyon híres felfedező volt” – utalva Lord Carnarvonra.
Szép elképzelés volt, hogy egy ókori Egyiptomban játszódó filmet (hol máshol, mint) Egyiptomban vegyenek fel. Erre végül nem kerülhetett sor a bizonytalan politikai helyzet miatt, így kerültek át a forgatási helyszínek Marokkóba.
A börtönben játszódó jeleneteket a forgatás legelső napján vették fel, egy Marrakesh-i épületegyüttesben. Felhívták a stáb figyelmét arra is, hogy vigyázzanak, nehogy elkeveredjenek a marrakeshi vásárban, mert azzal a forgatást – és persze, saját magukat is – veszélybe sodorhatják.
Leonardo DiCaprio számára is fel lett ajánlva, hogy szerepeljen a filmben, melyre a hírek szerint, ő igent is mondott volna. Igen ám, de korábban már leszerződött A part c. filmre, s kérte a film producereit, hogy tolják el kicsit a forgatást, hogy jusson ideje A Múmiára, ám ők nemet mondtak a kérésre. A helyzet pikantériája, hogy ettől függetlenül is eltolódott A part forgatása.
John Hannah azért látható a film végén bekötözött kézzel, mivel a forgatáson kificamította a csuklóját, így ezt beleszőtték a filmbe.
Imhotep áldozatai gyanánt (többnyire) az 1985-ös Életerő című sci-fi/horrorfilm műanyag bábuit használták fel. A helyzet azért is különösen érdekes számunkra, mivel mindkét filmben az életerejüket szívják el az áldozatoknak.
Stephen Sommers Az őserdő hőse c. filmben nyújtott alakítása végett döntött úgy, hogy Brendan Frasert szeretné Rick szerepében látni.
A „gondolj a gyerekeimre!”-mondatot utólag vették fel Kevin J. O’Connorral, s illesztették a jelenet alá.
Ezekben a videókban azt láthatjátok, hogy miként használták a storyboard-okat a filmhez támpontként.
Stephen Sommers rendező arról mesélt, hogy gyerekként az 1932-es Múmia című filmtől félt a legjobban. Mindössze 8 éves volt, amikor látta. Amikor stúdiót keresett a filmnek, úgy vázolta fel a film forgatókönyvét az illetékeseknek, hogy képzeljék el Indiana Jones, és Az Aranygyapjú legendája (1963) filmeket úgy, hogy ezúttal egy múmia a film szörnyen. Brendan Fraser egyébként nagy Indiana Jones-fan hírében áll.
Imhotep mozgásnak teljes megalkotása 2-3 hónapos munkát jelentett az ILM munkatársai számára. Arnold Vosloo arcára és testére apró, piros, világító pöttyöket helyeztek, hogy digitálisan rögzíteni tudják arcának mimikáit és testének mozgását a helyszínen kihelyezett hét kamera segítségével. A színész ekkor találkozott először (de mint tudjuk, nem utoljára) ezzel a filmes technikával. Két külön videóban tekinthetitek meg a bónusz-DVD fél órás kisfilmjét a Múmia megalkotásáról (a 2. részt itt nézhetitek meg). Íme az első videó… Így beszélt Arnold Vosloo a jelentek forgatásról:
„Sokszor úgy éreztem, mintha egy két lábon járó karácsonyfaként járkálnék a díszletben.”
Az eredeti elképzelés szerint, a film a régi, fekete-fehér Universal logóval, majd a piramissal nyitott volna, ami A 3000 éves ember (vagyis az 1932-es Múmia) c. film elején is látható volt, majd átalakult volna napkoronggá. Egyébként, hasonlóan nyitott a rendező 2004-es Van Helsing c. filmje is.
Ebben a rövidke videóban a film nyitójelenetének készítését láthatjátok.
A Benit alakító Kevin J. O’Connort valamilyen okból kifolyólag, ki nem állhatta az egyik teve. Amikor Beni próbál meglépni, az állatnak követnie kellett volna a színészt a bejárathoz, ám az megmakacsolta magát. Brendan Fraser filmbéli tevéjét a stáb Barney-nak keresztelte el.
A speciális effektek elkészítése nagyjából 125.000 dollárba került jelenetenként. Mintegy 15-20 millió dollárt tettek félre a film látványvilágának megalkotására, a 80 milliós büdzséből. Imhotep testén 3 hónapon át dolgoztak éjt nappallá téve az Industrial Light and Magic munkatársai.
Arnold Vosloo mozgását két teljes napon át vették fel, hogy össze tudják illeszteni Imhotep mumifikált, digitális másával, amit az elmúlt 6 hónapos forgatás során rögzítették a színésszel. Épp ezért, az sem volt mindegy, hogy Vosloo ilyen szögben tartja egyes jelenetekben a fejét, hogy végül jól látszódjanak a fején és arcán látható, hiányzó részek.
Rajongók tömege várta 2004-ben, hogy a Universal Stúdió múmiás kalandparkja megnyissa kapuit, ám a hatalmas érdeklődés miatt nagyon sokat kellett várni a beengedésre. A tömött sorokban várakozó rajongók minden alkalommal, amikor pár lépést előre léphettek, elkezdték skandálni a filmből jól ismert jelent szövegét: „Im-ho-tep… Im-ho-tep… Im-ho-tep”!
Evy könyvtáros jelenetének felvételére nagyon aprólékosan felkészült a stáb, mert csupán egy alkalmuk volt a felvételre. Összesen 12.000 könyvet kellett volna újra a polcokra pakolniuk, ha nem sikerül a jelenet, melyet egy 360 fokos kamerával vettek fel. Egy egész napjukba telt volna, hogy újra beállítsák a forgatási helyszínt az alapállapotába. A könyvtár szétrombolása bizonyos szempontból Hamunaptra film végi rombadöntésének allegóriája (mely a folytatásban is visszaköszön, Alex oszlopdöntögetése kapcsán). Amikor a kamera távolról mutatja Evelynt a létra tetején egyensúlyozó a könyvtárban, akkor egy kaszkadőrt láthatunk.
A szkarabeuszok homokból való előbújását egy levegőkompresszorral oldották meg, s csak később illesztették a jelenetbe a CGI-szkarabeuszokat – …egyenként!
Amikor olyan jeleneteket forgattak, ahol a színészek interakcióba kerülnek az apró állatokkal, ott gumibogarakat használtak a későbbi, digitális bogarak ideiglenes helyettesítésére.
Az iszonyatos méreteket öltő szkarabeusz-kolónia vonulásához esőbotok (ez egy hangszer) által keltett zajt használták fel. Különféle bogarak külsejét és mozgását vették alapul a filmben látható szkarabeuszok elkészítésekor.
Az eredeti szövegkönyv szerint:
- Megismerhettük volna a Carnahan-testvérek (Evelyn és Jonathan) szüleinek történetét és haláluk okát is.
- Alaposabban bemutatták volna Imhotep büntetését, ill. szenvedését: Jobban kihangsúlyozták volna, hogy míg először a szkarabeuszok ettek az egykori főpap testéből, idővel Imhotep is ráfanyalodott arra, hogy egyen belőlük, s ezáltal lett halhatatlan! Ugyanis, Imhotep a fáraó főpapjaként szent embernek számított, így, amint a bogarak ettek testéből, ők is halhatatlanná váltak, s az egész kezdődött elölről… Így akarták mégjobban hangsúlyozni örökké tartó szenvedését.
- Még többet megtudhattunk volna Imhotep háttértörténetéről, a többi csapásról, és a szkarabeuszokról is, ám időhiány miatt ezeket (sajnos) kivágták a filmből.
A rendező ötlete volt, hogy Evelyn mentse meg Ricket három golyótól is a hajón. Az ötletet Sommers a felvétel előtti éjszakán találta ki.
Az egész stáb a marokkói hadsereg támogatását élvezte a forgatás alatt, sőt, külön biztosítást kötöttek a színészekre emberrablás esetére.
Hogy elkerüljék a kiszáradást, a stábnak két óránként innia kellett egy, az orvosi stáb által összeállított italból.
De mit keresett kutyatáp A Múmia forgatásán…? Fehérre festett, szárított kutyatápot használtak fel apró jéggolyók gyanánt abban a jelenetben, melyben jégeső (valamint tűzeső és sötétség) zúdul Egyiptomra.
A Kairói Múzeumban játszódó jeleneteket valójában egy Marrakesh-i kormányhivatal épületében vették fel.
Imhotep papjai múmiaként az 1932-es A Múmia c. film főszereplőjére hasonlítanak, ezzel tisztelegve a hollywoodi filmklasszikus előtt.
Bár a film hivatalos poszterén Rick egy kovás muskétát tart a kezében, a filmben erre nem kerül sor. Az ún. Jezail muskéta költséghatékony, s közkedvelt fegyver volt pl. Indiában, a brit megszállást követően. Egy másik plakáton Rick már fáklyát tart kezében.
Ez volt a brit komikus, Omid Dajili első nagy filmszerepe. Több róla készült felvételt is kénytelenek voltak ejteni a vágás stádiumában, mivel a karakter szenvedését rögzítő jelenetek némelyikében pár pillanatra kilátszódott a színész nemiszerve. Omid nem húzott alsót a forgatás napján, így utólag kellett igazodniuk a vágóknak a helyzethez, nehogy a korhatárbesorolás alatt kényes helyzetbe kerüljenek. További érdekesség, hogy amikor a börtön vezetője a szkarabeusztámadást követően fejjel rohan a falnak, valójában egy biztonsági kötéllel rántották vissza a színészt nyakánál fogva, épp, mielőtt a falnak ütközött volna.
O’Connell azt mondja Evelynnek a hajón, hogy a helyőrsége „úgy hitt Hamunaptrában, hogy szó nélkül keresztül masírozott fél Líbián és Egyiptomon„. Nos, Rick 1926-os megfogalmazása történelmi szempontból kicsit helytelen, ugyanis az 1911-től olasz gyarmatként ismert Líbia (ma ismert) elnevezésére 1934-ig nem került sor. Addig Olasz Líbiának hívták az országot, bár érthető, hogy így sokkal egyszerűbb volt a forgatókönyvíróknak.
A Beni Gabort alakító Kevin J. O’Connort annyit emelgették és nyomták falhoz az egyiptológus irodájában, hogy végül teljesen kidörzsölődtek a férfi mellbimbói, ezért jéggel hűtötte mellkasát a forgatási szünetekben. Egy másik jelenetben Kevin Brendan Fraser segítségére volt: ugyebár, Rick bevágja csalfa barátját a vízbe, s hogy Frasernek könnyebb dolga legyen a dobásnál, Kevin egy kicsit (alig észrevehetően) elrugaszkodott a talajtól.
A forgatást több környezeti tényező is megnehezítette: a stáb naponta tapasztalt homokviharokat, de skorpiók, kígyók és pókok is megnehezítették dolgukat. Több stábtagot is orvosi ellátás alá kellett vonni a sivatag kellős közepén, de a fegyver kellékek sem úszták meg. Mivel a homok rendszeresen eltömítette őket, ezért később a látványeffektekért felelős ILM-eseknek kellett pótolni a lövések hiányzó hang- és fényhatásait, digitális úton.
Több alkalommal is újra kellett venni azt a jelenetet Jonathan Hyde-dal, amikor a sáskahad belepi az egyiptológust, ugyanis a színész nem bírta ki, hogy ne nevesse el magát, vagy hogy ne fintorogjon a felvétel alatt.
Ha már megemlítettem a sáskákat: szinte az egész Hamunaptrát elárasztó sáskaraj számítógép által generált volt, ám néhányat (főleg Jonathan Hyde jelenetei kapcsán) enyhén lehűtött állapotban tartottak, hogy könnyebb legyen velük dolgozni, s nyugodtabban legyenek.
Rachel Weisz testén viszont nem egy CGI-patkány motoszkált, amikor kikötözve várta sorsát, hanem egy valódi kis bundás rágcsáló. Jut eszembe, a film elején Dr. Terence Bey (Erick Avari) azt mondja a könyvtárát romba döntő Evelynnek, hogy „A fáraók fiaira! Jöjjenek békák, legyek, sáskák… Inkább, mint maga!” Nem is kellett sokat várni, már jöttek is a Hom Dai átoknak köszönhetően – erről ebben a cikkben írtam korábban!
Utólag adták hozzá a digitális múmiákat ahhoz a jelenethez, melyben Rick megmenti Evelynt az áldozati oltárt körülvevő múmiáktól.
A forgatókönyv szerint, a filmben látható fehér cicát Kleónak hívják (bár ez a filmből nem derül ki).
A jelenetet, melyben Imhotep és követői sarokba szorítják hőseinket, egy 13. századi, Marrakesh-i temető bejáratánál forgatták le. A csatornafedél alatti nagy üreget kipárnázták, nehogy a színészek megsérüljenek esés közben.
Amikor Imhotep múmiáján dolgozott a stáb látványért felelős csapata, a rendező külön megkérte őket, hogy ne csináljanak a múmiából undi, véres-trutyis szörnyet.
Az első olyan felvételek alkalmával, amikor az életre kelt múmia jeleneteit vették fel, a színészek még nem tudták, pontosan hogy fog kinézni a feltámasztott Imhotep, így egy CGI-technológiával felturbózott képet mutattak róla a színészeknek.
(via)
A zombiseregként hömpölygő tömeg a klasszikus horrorfilmek feldühödött falusi népet volt hivatott prezentálni. Több ízben is meggyűlt a rendező baja a statisztákkal, mivel gyakran néztek bele közvetlenül a kamerába, vagy rosszul mozogtak. Például, a mumifikációs jelenetben az izzó vasat szorongató statiszta időzített mozgását 12 alkalommal kellett felvenni. De említhetnénk akár a fáraó testőreit is, ugyanis a színészek számos felvételt követően sem voltak képesek egyszerre a halott fáraó holttestére pillantani.
Az alábbi képen látható férfi szemeit pedig kénytelenek voltak digitálisan fehérre változtatni (mely a bűvölet miatt kapóra is jött), hogy elfedjék a színész alkalmatlanságát…
A 48 évesen szívinfarktusban elhunyt (2012) Stephen Dunham jelentkezett Rick O’Connell szerepére, ám a castingosok elutasították. Végül mégis szerepet kaphatott a filmben, ugyanis a rendező meg volt vele elégedve, így írták meg számára Mr. Henderson karakterét.
Rick szerepére egyébként több híres hollywoodi sztárt kívántak szerződtetni, többek között: Brad Pitt, Ben Affleck, Matt Damon, Chris O’Donnell, Matthew McConaughey és Tom Cruise is esélyesek voltak a szerepre. Mint tudjuk, Cruise főszerepet játszott a 2017-es Múmia-filmben, melyről itt olvashattok kritikát.
Kilenc napba telt, mire az Evyt feláldozni, s Anck-Su-Namunt feltámasztani készülő Imhotep jelenetét felvették a katakombákban.
Rick épp azzal a karddal szúrja le Imhotepet (és szolgáit), mellyel egykor a főpap végzett a fáraóval. A jelenetet készítéséről alább láthattok egy érdekes videót:
A film vége felé Imhotep az egyik jelenetben a nyakánál fogva emeli fel Jonathant. A forgatáson ez valójában úgy nézett ki, hogy a színész egy almás ládára állt fél lábbal…
Ez volt Bernard Fox utolsó filmje (1927-2016), aki olyan produkciókban lett világhírű színész, mint a Hogan hősei sorozat (1965-’71), a Bewitched sorozat (1964-’72). Érdekesség vele kapcsolatban, hogy két Titanic-filmben is játszott (az első az 1958-as A Night to Remember volt, il. James Cameron filmje). Bernard a filmben Winston Hevelock kapitányt alakította. Bernard Fox és Jonathan Hyde együtt játszott a Titanic c. filmben (1997). További érdekesség a Fox által játszott karakterrel kapcsolatban, hogy erős hasonlóság figyelhető meg közte és a Porco Rosso: A mesterpilóta c. japán animációs fantasy-rajzfilm (1992) főszereplője között. Mindkét történet azonos korszakban játszódik, a főszereplők is hasonló kaliberű karakterek, s egy napernyő, ill. egy rádió is kiemelt szerepet játszik történetükben.
Egy elképzelés szerint, Jonathan a hatalmas Anubisz szobrot keltette volna életre, mely megtámadta volna Ricket, ám ezt túlságosan drágának vélték elkészíteni a stúdiónál, így végül a fáraó testőreinek parancsolhatott az idősebbik Carnaharn-testvér.
Kevin J. O’Connor jelmezébe rejtettek egy kapcsolót, melynek köszönhetően elaludt az fáklya az utolsó jelenetében.
Anck-Su-Namun mindkét halála nagyon hasonló módon ment végbe. Egyrészt, mindkét alkalommal a falra vetülő árnyékban látjuk csak halálát, másrészt mindkét alkalommal hasba szúrva hal meg (előbb saját maga, utóbb a fáraó egykori testőreinek köszönhetően) – bár utóbbi esetben egyszerre több helyen is szúrkálják. Ha már itt tartunk, Imhotepet is végzetes szúrás éri a hasán.
Rick fegyvere egy .11mm-es 1873-as Chamelot-Delvigne.
Épp zajlott a világpremier-vetítés, amikor a filmtekercs megsérült, és kis időre le kellett állítani a filmet… Kínos.
Stephen Sommers rendezőt a premiert követő reggel hívták fel a Universal stúdió fejesei a következő mondattal: „Kell még egy [film]!” …a többi pedig, már filmtörténelem.
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel, így sokakhoz eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: Pinterest, imdb, vfxblog.com, pic.
