Hollywoodi kulisszatitkok: A pokolból (2001)

Jó eséllyel sosem tudjuk meg, ki gyilkolta sorra a prostituáltakat London Whitechapel-negyedében, a tizenkilencedik század alkonyán. A Hasfelmetsző Jack néven hírhedté vált sorozatgyilkosról számtalan film, könyv, képregény és színdarab készült a bő százötven év alatt. Ám a gyilkos kilétére azóta sem derült fény, lehetséges elkövetőből pedig sosem volt hiány. Jelen cikkem tárgya, A Pokolból cím film is egy bizonyos teóriát jár körbe, alapjául több forrást is használtak a rendezők, ezekre ki is térek majd a bejegyzésben. Emlékszem, még tizenöt éves lehettem, amikor kijött a film, benne nagy világsztárokkal, tudtam, hogy egy hírhedt sorozatgyilkosságot dolgoznak benne, hát persze, hogy meg akartam nézni.

Persze lehet, hogy amennyiben valaki mai szemmel látja először a produkciót, talán nem üt számára akkorát, mint nekem annak idején. Én azonban ettől függetlenül is úgy gondolom, hogy érdemes megnézni! Egy méltánytalanul mellőzött filmről beszélünk, mely jóval nagyobb figyelmet igényelne, mint amiben az elmúlt két évtizedben részesült. A színészi játékkal nincsen gond, sőt! A hangulat engem kapásból megfogott, egyszerűen ebben a filmben ennyi volt, pont elég – mondom ezt minden negatív felhang nélkül. Természetesen, lehetett volna ennél jóval véresebb is a történet (az eseményeket ismerve), ám látni fogjuk, hogy a korhatárbesorolás mi mindennek szabhat gátat. Ám, talán nem is az volt az alkotók első számú célkitűzése, hogy a mészárlásokat mutassák be, húsba vágó részletességgel… Sokkal inkább a nyomozást övező hangulatot, s végül a leleplezés diadalát szolgálja a film – melyben, mint tudjuk, a valóságban nem volt része a hatóságoknak.

A cikkben megtudhatunk számos forgatási kulisszatitkot A Pokolból című filmről: alternatív befejezésről, nem várt színészcserékről, különleges forgatási helyszínekről olvashatunk, a sorozatgyilkost övező teóriák is szóba kerülnek természetesen, és a filmben szereplő karalterek alapjául szolgáló valóságos személyek kilétére is fény derül (többek között).

Jó olvasást kívánok ehhez a spoileres bejegyzéshez. Remélem, hogy a cikk olvasását követően kedvetek támad majd újranézni a filmet!

Néhány kapcsolódó tartalom az oldalról:

• “This is Halloween…”: lenyűgöző kulisszatitkok Tim Burton filmjeiből
• Hollywood kulisszái mögött: Így készült Az ismeretlen Drakula

Az Álmosvölgy Legendája: érdekességek Tim Burton filmklasszikusáról

Ξ

„Egy nap, visszanézve azt mondják majd, hogy én szültem a Huszadik Századot.”

/ Hasfelmetsző Jack (1888)

Kezdjük mindjárt a legvégén! A filmhez két befejezést forgattak le. Mint tudjuk, a moziváltozatban a felügyelő meghal – szándékos – ópiumtúladagolásban, Londonban. Az alternatív jelenetben ugyanez történik vele, ám már ősz hajjal láthatjuk a Abberline felügyelőt (Johnny Depp), ahogyan egy távol-keleti ópiumbarlang dolgozói holtan lelnek rá és szemére helyezik a Révész két érméjét.

A film címe – A pokolból – Hasfelmetsző Jack egyik leghírhedtebb leveléből való, melyet a Yardnak címzett, s a feladás helyéül ezt írta: „a pokolból„. 1888. október 15.-én a whitechapeli polgárőrség elnöke (egészen pontosan George Lusk) részére érkezett egy kis doboz, benne Catherine Eddowes egyik veséjével, valamint a mellékelt levéllel (a filmben nem Eddowes veséjét küldte el).

• Fontos megjegyezni, hogy 1888. április 3. – 1891 február 13 között összesen 11 gyilkosság történt a területen. Ezek közül ötöt tulajdonítottak a Hasfelmetszőek a hatóságok: Mary Ann (Polly) Nichols, Annie Chapman, Elizabeth Stride, Catherine Eddowes, és Mary Jane Kelly esetét. A film is megemlíti Martha Tabram gyilkosságát, de utal arra, hogy esetében még egészen más a gyilkos kézjegye, mint amit a Hasfelmetszőnél tapasztaltak. A filmben Mary Kelly nem hal meg – erre még visszatérek!
• A sorozatgyilkos 1888-ban négy idősebb prostituáltat és egy fiatalt mészárolt le London Whitechapel-negyedében. Az elhunytak között kifejezett hasonlóság nem volt a külső jegyekben, a legtöbb történész és kutató is egyet ért abban, hogy a gyilkos valószínűleg nem az áldozatok szépsége alapján választotta ki őket. Az elhunytakról életükben nem készült fénykép, csupán poszt-mortem követően. A filmmel ellentétben azt feltételezik, hogy az áldozatok nem ismerték egymást.

A moziváltozat 122 perc hosszúságú. Mintegy fél órányi törölt jelenet, illetve az alternatív befejezés kapott helyet a film DVD-kiadásán, ezeket itt tudjátok megtekinteni. Többek között fény derül arra, hogy Netleyvel íratja meg Jack a híres levelet, láthatjuk a Scotland Yardnak küldött hamis leveleket is, Netley halálát, az utcalányok életére is nagyobb rálátásunk nyílik, és még számos érdekességet rejt a videó.

2001. szeptember 8-án bemutatták be a filmet a Velencei Film fesztiválon. Kezdetben úgy tűnt, hogy Mel Gibson is esélyes a rendezői székre, ám végül a Hughes-fivérek (Albert és Allen, a kép bal és jobb oldalán) rendezték. A produkciót mintegy tizenöt díjra jelölték, Magyarországon 2002. március 28-án mutatták be, s mintegy 35 millió dollárból finanszírozták (ennek több, mint a dupláját hozta vissza).

A felvételi munkálatok 2000. június 5-én kezdődtek meg a Barrandov Stúdióban (Prága). A stáb legnagyobb meglepetésére nagyon hűvös, esős idő fogadta őket Csehországban, pedig nyár közepe volt. A forgatás természetesen Londonban, Cornwallban, Hertfordshire-ben is zajlott. Prágában több helyen is forgattak pl. a Nemzeti Múzeumban, ill. a Szent Barbara székesegyházban is.

Talán a jó vágásnak köszönhetően észre sem venni (legfeljebb a Csehország építészetében jártasakat kivéve), de a filmben összesen hat vár bukkan fel: Hradek (a Hasfelmetsző jeleneteit vették fel itt), Opocno (az első forgatási nap – a megoldandó probléma jelenete), Minisek (összesen 7 főbb helyszínnek adott otthont, pl.: rendőrség, Netley lakása), Kacina (Londoni utcák, Szabadkőművesek találkozóhelye), Doksany (hullaház), és Prague kastély (Buckhingham palota, Szabadkőműves könyvtár).

Érdekesség, hogy bár a filmben a Laudanum-os üvegcsére a méreg (poison) szót tüntették fel, a film cselekményének idején (1888) még nem ekképpen tekintették rá, sokkal inkább közkedvelt fájdalomcsillapítóként és altatóként.

A zöld tündér néven is ismert abszint filmben látott elkészítési módszerét a sztori idejében még biztosan nem ismerhették. A Cseh Köztársaságban 1990-ben tették újra legálissá az abszint forgalmazását, ekkortól kezdték el a fenti módon elkészíteni az italt Prágában.

Kicsivel a második gyilkosságot követően, a filmben már úgy nevezik a sorozatgyilkost, hogy ‘Hasfelmetsző Jack’. A valóságban erre csak bő egy hónappal ezután, a kettős gyilkosságot, valamint a gyilkosnak a Scotland Yardhoz címzett „Kedves Főnök” című levelét (1888. szeptember 25.) követően került sor.

A filmben láthatjuk a Whitechapel-i Királyi Kórházat, ám az intézmény csupán 1990-ben kapta meg a királyi (Royal) címet a 250 éves szolgálata végett – addig a The London Hospitalként hivatkoztak rá. A Buckingham Palota több ízben is látható a filmben, ám az egyik snittben a palota keleti szárnya is láthatóvá válik, ám az csak jóval az eseményeket követően épült meg. A csehországi Olsany temetőben felvett jelentben látni, hogy miközben a varjú felszáll a sírról, az meginog egy pillanatra.

A legelső, aki aláírt a filmhez, a zeneszerző, Trevor Jones volt (Az utolsó mohikán), aki már az 1998-as előkészületi stádium óta a projekt részese volt. A filmzenét 2001 év elején vették fel. További érdekesség a filmzenékkel kapcsolatban, hogy Trevor Jones szerezte a zenéjét Alan Moore másik képregényéből készült filmnek is, A szövetségnek (2003). Erdetileg Marilyn Manson is részt akart venni a film zenei munkálataiban, ám erre végül nem jutott ideje, így végül csak a stáblista alatt hallgató a The Nobodies c. zenéjének remixe. Íme a film eredeti filmzenéje Trevor Jonestól, benne a legjobb részekkel:

A valódi Frederick Abberline – a Johnny Depp által megformált fiatal férfival ellentétben – egy középkorú nyomozó volt a gyilkosságok idején (az alábbi képen), s nem tudni róla, hogy drogfüggő lett volna (látomásokról sem tudni). Felesége két hónappal esküvőjüket követően elhunyt tuberkulózisban. Második feleségével hosszú évtizedeket töltöttek együtt, gyermekáldás nélkül. Abberline a filmmel ellentétben hosszú életet élt, s egy Hong Kong-i utat követően 1929-ben hunyt el, Angliában (valószínűleg innen jött az alternatív lezárás Hong Kong-i ötlete).

„A történelem bőre alatt futnak London erei. Ezek a jelek, a szögmérő, az ötágú csillag. Még egy olyan tudatlan és korlátolt korcs alakkal is, mint ön, azt érzékeltetik, hogy energiát és jelentést hordoznak. Én vagyok ez a jelentést. Én vagyok ez az energia… Egy nap, az emberek visszanézve azt mondják majd, én szültem a Huszadik Századot!”

/ Sir William Gull (A pokolból, 2001)

A film alapjául – túlnyomórészt – egy 1962-ben megjelent regény szolgált. Stephen Knight: Jack the Ripper – The Final Solution c. művében arról írt, hogy Albert Viktor herceg kicsapongó életének következtében gyermeke született egy Whitechapelben lakó nőtől. Ennek elkendőzése végett az író arisztokrata férfiakat tett felelőssé a gyilkosságok ügyében, hogy eltereljék a figyelmet a nemesi sarj „botlásáról”. Ezt természetesen történészek azonnal megcáfolták, például azzal indokolták állításukat, hogy az 1888. szeptember 30-i gyilkosság idején Viktória királynő unokája a királyi család Balmoral-i birtokán tartózkodott, Skóciában. A filmben látható festmény alatt ‘Clarence hercege’ titulus olvasható, mely címet majd csupán 1891-ben kapja meg Viktor. A herceg fiatalon, 28 évesen hunyt el a család Sandringham-i birtokán influenzában (nem szifiliszben, mint azt a film sugallta).

Az adaptáció másik fő forrása egy képregény volt, melyet Alan Moore és Eddie Campbell párosának köszönhetünk. A képregény 1989 és 1998 között jelent meg apránként, majd 1999-ben adták ki egyben. Eredetileg fekete-fehérben rajzolták meg, ám évekkel később elkészült a színes változata is. Abberline felügyelő csak a képregény második felében tűnik fel benne, s a történet külön érdekessége, hogy a gyilkos szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket.

Természetesen a filmhez remek magyar szinkron is társul: Végvári Tamás, Stohl András, Hollósi Frigyes, Gubás Gabi, Makay Sándor, Hámori Eszter, Kocsis Judit, Debreczeny Csaba, Oberfrank Pál, és Farkasházi Réka személyében.

Hasfelmetsző Jack szerepére nem Sir Ian Holm volt az első választás, hanem Sir Nigel Hawthorne (az alábbi képen). Utóbbit végül lecseréltek 2000 nyarán, ugyanis rákkal diagnosztizálták – két hónappal élte túl a film bemutatóját. A csere következtében némely kamerabeállítást újra kellett gondolni, mivel Ian Holm jóval alacsonyabb volt (165 cm) kollégájánál (182 cm).

A lobotómiai eljárást (a filmmel ellentétben) csupán 1890-ben alkalmazták először, Svájcban, s csak a századfordulótól vált bevett orvosi eljárássá.

A valódi Sir William Gull (1816-’90) fizikusként tevékenykedett, s ő volt az, aki 1873-ban (Ernest-Charles Lasègue-val együtt) tudományosan leírta az anorexia nervosa betegséget. Semmilyen szálon nem fűződött a gyilkosságokhoz.

Térjünk vissza egy kicsit a 25 éves Mary Kellyre, a gyilkos ötödik, s egyben utolsó áldozatára! Mary a filmben túléli, mivel a gyilkos összetéveszti Adával, ennél fogva Marynek alkalma nyílik a menekülésre (örökbe fogadja Alice-t, s elzárkózva, titokban élnek távol a gyilkosságok helyétől). Ettől függetlenül, az ötödik gyilkosság a valósághoz – viszonylag – hűen van bemutatva, ám a fiatalabb nézők miatt nem lehetett mindent úgy ábrázolni, vagy a leforgatott részeket bemutatni, ahogyan azt a törvényszéki fotókon látni lehet…

Amikor Abberline felügyelő fegyvert ránt, ópiumpipát szív, vagy épp abszintot iszik, látni egy pillanat erejéig Johnny Depp ujjtetoválását (a többi jelenetben a tetoválásai javát elfedték).

Érdemes megfigyelni, hogy amikor Abberline és Sir William Gull a Liston késről társalognak, a két képkockán más és más alakja van a késnek, de hasonló elváltozások figyelhetők meg a krétával falra írt ‘Juwes‘ szó kapcsán is.

A valódi áldozatokról készült képek némelyike látható a filmben is. Az áldozatok megtalálási helye pontos, egyet kivéve: ugyanis Annie Chapmant nem a Hanover Streeten, hanem a Hanbury Streeten találták meg.

A díszlet– és jelmeztervezők nagy odafigyelést szenteltek az apró részleteknek, hogy minél hihetőbbé és autentikusabbá tegyék a filmet a nézők számára. Számos korabeli rajzot és fotót használtak fel ezek elkészítéséhez. Szintén nagy odafigyeléssel adóztak a Hasfelmetsző által ejtett sebek bemutatására. Ezek alól egyedül a (már említett) utolsó gyilkosság okozta sebhelyek a kivételek, mivel a készítők kezét megkötötte a korhatárbesorolás, így ebben az esetben kivételesen finomítottak a részleteken. A jelenet alatt hallhatjuk a halottkém helyzetleírását, mely egy az egyben megfelel a hivatalos okiratban foglaltaknak.

Eredetileg Daniel Day-Lewis volt a kiszemelt Abberline felügyelő szerepére, majd meghallgatták Sir Sean Conneryt, Jude Lawt, és Brad Pittet is, mielőtt még Johnny Depp került volna a képbe. Sőt, eleinte még Johnny Depp is visszamondta a szerepet, mivel már játszott korábban hasonló karaktert Az Álmosvölgy Legendájában (1999). Deppet egyébként gyermekkora óta foglalkoztatja a téma, elmondása szerint legalább 25 könyve van otthon Hasfelmetsző Jackről.

A Robbie Coltrane által alakított nyomozó, Peter Gidley karakterét a gyilkosságok idején őrmesterként szolgáló Bethnal Greenről mintázták. Gidley több ízben is William Shakespearet idéz a filmben (pl. Rómeó és Júlia, Hamlet, és V. Henrik).

A 170 fős stáb irtózatos, 12 hetes megfeszített munkával (a hét minden napján dolgoztak) négy épületblokkot húzott fel Prágában a forgatás idejére, valamint egy fél templomot is, ugyanis nem voltak kellően megelégedve a várossal – legalábbis Whitechapelként.

John Netley karakterét (Jason Flemyng) egy azonos nevű, valós személyről mintázták, aki szintén lovaskocsik hajtásával foglalkozott az események idején. Netley (az alábbi képen) 43 évesen, egy lovaskocsi-balesetben vesztette életét, egy kerék szétzúzta a fejét, amikor hintójával egy obeliszknek ütközött a London’s Park Roadon, a Baker Street közelében. Halálát követően írták elő a lovassofőrök számára, hogy biztonsági szíjjal lássák el munkaeszközüket. A Whitechapel-i gyilkosságokban ártatlannak bizonyult, s csupán Stephen Knight: Jack the Ripper – The Final Solution c. művében játszik közre a gyilkosságokban.

Heather Graham a forgatás idején kezdett el randizni Heath Ledgerrel, aki épp a Lovagregényen dolgozott, kilenc hónapig tartott kapcsolatuk.

Az Elefántember néven ismert John Merrick felbukkanásához azért ragaszkodott a két rendező, mivel a férfi mindössze egy köpésnyire lakott a gyilkosságok helyszíneitől… A filmen dolgozó csapat (Millennium Effects) tagjai engedélyt kaptak, hogy megtekintsék Merrick maradványait, s a róla szóló orvosi feljegyzéseket. Anthony Parker és csapata számára hat órába telt, míg elkészültek a forgatás reggelén a jelmez felapplikálásával.

Sir Anthony Hopkinst e film készítésének idején szemelte ki William Friedkin rendező, hogy eljátssza a sorozatgyilkos szerepét a The Diary of Jack the Ripper című, 1993-ban megjelent regény alapján, melyet Shirley Harrison írt – ám ebből (sajnos) végül nem lett semmi.

Van az a mondás, mi szerint „a szem a lélek tükre„. Remekül használták fel a rendezők ezt a film során, ugyanis Sir William Gull a film egészében normális hangnemben beszél, tiszta szemmel látható, ám, mialatt felfedi magát – mint Hasfelmetsző Jack –, hangja eltorzul, szeme pedig feketévé válik. Remek szemléltető módszer.

via: imdb, pinterest, morbidlybeautiful.com, nerdteam, Abberline, jacktherippertour.

kulisszák mögött