Ezúttal az egyik személyes kedvencemről olvashattok a Hollywood kulisszái mögött-cikksorozat részeként. A héten abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két cikket is készíthettem Nektek, előbbi Az ismeretlen Drakula című film forgatási érdekességeiről szólt, most pedig az Egyiptom hercege című animációs rajzfilm kulisszatitkait ismerhetitek meg. Annak idején, 1998 karácsonyán az iskolánkkal állt módunkban megtekinteni moziban a filmet, szüleinket és testvéreinket is vihettük. Mivel már gyerekkorom óta rajongok az ősi egyiptomi kultúráért, valamint Hans Zimmer fantasztikus filmzenéiért, így nem véletlen, hogy azonnal megfogott a film. Látványvilága egyedülállónak bizonyult a maga idejében és ma sem lehet oka panaszra. A történet interpretálása sokadjára is lenyűgöző, a magyar szinkron és persze az eredeti színészi munkák is mind-mind fantasztikusak, a betétdalokat pedig máig képes dúdolni, énekelni az ember.
A zsidók Egyiptomból való kivonulásának témájában – még egyetemista éveim során – írtam egy teológiai szempontból megközelítő cikket (Mózes személyével kapcsolatban: ki lehetett, valóban létezett-e, megtörténhetett-e a kivonulás, egyáltalán voltak-e a zsidók Egyiptomban, stb…). Remélem, hogy sokak számára érdekes lehet a cikk, alább belinkeltem. Christian Bale főszereplésével készült 2014-ben egy blockbusternek szánt film, az Exodus: Istenek és királyok, mely bár vegyes fogadtatást kapott, a hibái ellenére megláttam benne a jót, és a különlegeset – e produkcióról is olvashattok az oldalon.
A témához kapcsolódó cikkeim:
- Mózes alakjához kapcsolódó kérdések a Bibliában (tudományos munka)
- Exodus: Istenek és királyok (kritika)
- Minden, amit A Múmia-filmekről tudni akartál
- A Múmia (2017) – kritika
ℵαΩ
Hogy minél nagyobb hangsúlyt szenteljenek neki, ezért Isten hangjaként egyszerre hallhatjuk suttogni a főbb karaktereket, legmarkánsabban pedig Val Kilmert hallhatjuk ki az eredeti színészgárda orgánumai közül. Eredetileg úgy tervezték, hogy egy női és egy gyermek hang keveréke lett volna Jahve hangja. Számomra máig az egyik legkedvesebb Hans Zimmer-zeném a jelenethez komponált muzsika (az albumon: The Burning Bush címmel található meg), kizárt, hogy ne csalna könnyet a szemembe… A jelenettel együtt is, de nélküle is zseniális.
A Vörös-tengeren való átkelés – 4 perces – jelenetén tíz animátor összesen két éven át dolgozott.
A Dream Works produkciójához olyan színészlegendákat sikerült leszerződtetni, mint:
- Val Kilmer (Mózes)
pic.: DreamWorks Animation - Ralph Fiennes (Ramszesz)
- Sandra Bullock (Mirjam)
- Patrick Stewart (I. Szeti fáraó)
- Helen Mirren (Tuja királynő)
- Michelle Pfeiffer (Cippóra)
- Danny Glover (Jethro)
- Jeff Goldblum (Áron)
- Steve Martin (Hotep)
- Martin Short (Huy)
Az Egyiptom hercege (1998) volt a Dream Works első kézzel rajzolt 2D-s, számítógépes animációs rajzfilmje. A film 98 perc hosszúságú, és mintegy 70 millió dollárból készült! Annak idején, sőt, még nagyon sokáig, a legdrágább film volt kategóriájában. Az amerikai premier 1998. december 18-án, míg a magyar egy héttel később, december 24-én volt. Számomra az egyik legmeghatározóbb moziélmény volt gyerekfejjel. Világviszonylatban majdnem 219 millió dollárt termelt a film, ebből több, mint 101 milliót az Államokban.
A filmet hárman rendezték: Brenda Chapman, Steve Hickner és Simon Wells.
A magyar szinkron kiváló, s ezzel kapcsolatban érdemes azt is megegyezni, hogy a magyar nyelvű változatban több karakternek is két szinkronja volt (egy a beszédhez – egy pedig az énekekhez):
- Mózes (+ Selmeczi Roland – Debreczeny Csaba)
- Ramszesz (Vincze Gábor Péter)
- Cippóra (Kovács Nóra)
- Miriam (Gubás Gabi – Auth Csilla)
- Áron (Bognár Zsolt)
- Jetró (Izsóf Vilmos – Sárkány Kázmér)
- I. Szeti (Csurka László)
- Tuja királynő (Für Anikó – Hámori Ildikó)
- Hotep (Vass Gábor)
- Hui (Kálid Artúr)
A filmet betiltották Egyiptomban, Malajziában és a Maldív-szigeteken.
A történet a XIX. dinasztia korában játszódik (Kr.e. 1292-1185), bár a Mózes álmában látható egyik ábrázolási mód az Amarna-korra jellemző stílusjegyeket tartalmaz: Ehnaton fáraó uralma alatt ábrázolták így a napistent, Atont (2.kép). Az egyiptológusok máig az egyik legérdekesebb és legvitatottabb korszakának tekintik az eretnek fáraó uralkodását a XVIII. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) ideje alatt. A film és a történelem közti eltérés egyik ékes bizonyítéka Aton ábrázolása, ahogyan a napkorongból hosszú, emberkezekben végződő karok nyúlnak ki (1.kép). Bár még az eretneknek nevezett fáraó fia, Tutankhamon temetkezési tárgyain is fellehetőek ezek a motívumok. Mózes álmának idevágó jelenetét itt láthatjátok.
A film bemutatója előtti titkolózásképpen Edgar Allan néven hivatkoztak a produkcióra (Edgar Allan POE: P. O. E. = Prince of Egypt).
A filmben (és a filmzenealbumon) megtalálható betétdalok (rájuk kattintva meghallgathatók):
- Deliver Us (Megszabadí)
- River Lullaby (Hallgass, te gyermek)
- All I Ever Wanted (Oly szép ez a világ)
- All I Ever Wanted [Queen’s Reprise] (Ez otthonod, fiam)
- Through Heaven’s Eyes (Ahogy az Úr a Mennyből lát)
- Playing with the Big Boys (Hatalmad itt nem nagy szám)
- The Plagues (Így szólt az Úr)
- When You Believe (Mert Ő küld száz csodát)
A filmben hallható dalok szövegeit Stephen Schwartz-nak köszönhetjük. Itt a storyboard egy kivonatát láthatjátok:
Steve Martin és Martin Short több filmben is együtt játszottak, pl. Az örömapa c. filmekben. Ebben a produkcióban ők kölcsönözték a fáraó két főpapjának hangjait, Hotepét és Huyét. Abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy egyszerre vehették fel szövegeiket és zenéiket a filmhez.
Egy musical is készült a filmből az elmúlt pár év során.
A Whitney Houston – Mariah Carey előadásában készült When You Believe c. betétdal Oscar-díjat nyert az 1999-es gálán, a legjobb eredeti betétdal kategóriában. Érdekesség, hogy a két énekes nem egyszerre vette fel a dalt a stúdióban.
Fontos megemlíteni viszont, hogy az említett betétdal dallamai ismerősen csenghetnek azok számára, akik egy kicsit otthon érzik magukat a kínai népzenék területén. Mindenesetre, tényleg észrevehető a hasonlóság:
Jeffrey Katzenberg egy 600 főből álló különítményt szedett össze, akik kellő teológiai, kulturális és archeológiai ismeretekkel rendelkeztek ahhoz, hogy valóban hitelessé tegyek a történetet. Külön figyelmet kaptak az egyes észrevételek, mely figyelmesség a filmszakmában is ritkaságszámba megy.
Pár főbb különbség a Bibliai történet és a film között:
- A filmben a fáraó felesége találja meg Mózest, míg a Szentírásban a fáraó lánya.
- Áron a Bibliával ellentétben itt eleinte negatívan áll Mózeshez.
- Az is kimaradt s filmből, hogy Mózes Áronnal együtt járult a fáraó színe elé, művel ő maga nem igazán volt a szavak mestere, ellentétben Áronnal, aki helyette beszélt az uralkodóval.
- Ahogy a fentebb olvasható tudományos munkámban is olvasható, a régészek, egyiptológusok és teológusok szerint valószínűleg II. Ramszesz fia, Merneptah ideje alatt történhetett a zsidók Egyiptomból való kivonulása, nem pedig édesapja uralma alatt.
Ofra Haza (Mózes édesanyja) úgy énekelte fel a River Lullaby c. dalt, hogy közben egy játékbabát ringatott a kezében.
A produkció bővített filmzenealbuma (itt meghallgatható) nagy kedvencem, ugyanis majdnem két és fél órás játékidővel bír!
Mikor Jahve megparancsolja Mózesnek az égő csipkebokornál, hogy vegye le a saruját, mert szent helyen áll, a férfi ezt megteszi. Érdekes megfigyelni, hogy a film további részében Mózes saru nélkül jár, kel.
Ofra Haza saját maga mondta fel 17 különféle nyelven Yocheved (Mózes anyjának) szövegeit, fonetikusan.
Megváltoztatták a „You can do miracles when you believe” (Csodákat tehetsz, ha hiszel) szövegét „There can be miracles when you believe„-re (Lehetnek csodák, ha hiszel), nehogy a közönség reklamáljon, amiért csak Isten képes csodákat tenni.
A jelenet, melyben Ramszesz és Mózes kocsiversenyeznek, láthatunk egy rejtett, vicces utalást a gízai Szfinx megcsonkításával kapcsolatban, még annak ellenére is, hogy minden bizonnyal nem úgy történt az ikonikus szobor orrának letörése, ahogy a filmben látjuk.
A film készítői szerint elképzelhető, hogy a fáraó odaveszett, amint a tenger vize összezárult, így szabadon hagyták, hogy a néző döntse el a kérdést. Bár látjuk Mózest a parton, ahogy Mózes után kiált, de lehet, hogy csupán Mózes akarja azt hinni, hogy fivére túlélte. Alább azt láthatjátok, amint a rajzolók azt vázolták fel, hogyan ejti Mózes az egyes hangokat.
Sokan úgy vélték, hogy egy hatalmas bálna sziluettjét láthatjuk, amint a tenger vize ketté válik. Minden bizonnyal egy hatalmas cetcápát láthatunk, ugyanis farokúszója jobbról balra csapos, nem úgy, mint a bálnáké (fel-le). Bár, ami azt illeti, eredetileg készült vázlat egy bálnáról szóló jelenetről is, amint azt alább is láthatjátok:
A Disney korábbi vezetője, Jeffrey Katzenberg mindigis el akarta készíteni a Tízparancsolat (1956) animációs változatát, ám Michael Eisner folyamatosan parkolópályára tette a film ötletét. 1994-ben aztán, ismét lehetősége nyílt Katzenbergnek, hogy álma valóra váljon, ugyanis az Amblin Entertainment alapítója, Steven Spielberg és egy zenei producer, bizonyos David Geffen épp a legendás rendezőnél találkozott, amikor Spielberg odafordult Jeffrey Katzenberghez és azt mondta neki, hogy mindenképpen el kell készítenie a Tízparancsolatot.
Ha esetleg valaki mást foglalkoztatott, hogy vajon melyik konstelláció látható az égbolton a tizedik egyiptomi csapáskor: Orioné, a görög mitológia vadászáé.
Az angol nyelvű eredetiben az egyik rendező, Brenda Chapman énekelte a felnőtt Miriam bölcsődalát. Eredetileg nem a rendezőhölgy, hanem Sally Dworsky énekelte volna fel a zenét, ám Brenda olyan jól énekelte, hogy végül emellett döntöttek.
Két olyan Batmant játszó színész is akad, aki Mózes hangját kölcsönözte, vagy el is játszotta a karaktert: Val Kilmer (Mindörökké Batman, 1995), és Christian Bale (Sötét Lovag-trilógia, 2005-’12). Bale játszotta Mózest az Exodus: Istenek és királyok c. filmben (2014), melyről mar olvashattatok egy cikket korábban A Hátsó Sor Közepe oldalán.
Kezdetben úgy tűnt, hogy Charlton Heston kölcsönözheti majd Isten hangját a filmben (annak idején ő alakította Mózest az 1956-os Tízparancsolatban), ám végül ez, mint tudjuk, nem történt meg.
A készítők elmondása szerint, jó ötletnek tartották, hogy Isten Mózes hangján (Val Kilmer) szólaljon meg, ezzel azt szimbolizálva, mintha Jahve Mózes belső hangjaként vezérelte volna a férfit.
Steven Spielberg ragaszkodott az ötlethez, hogy a film azzal a jelenettel érjen véget, amikor Mózes lehozza a Tízparancsolatot tartalmazó két kőtáblát a Sínai-hegyről.
Jeremy Irons esélyes volt I. Szeti fáraó „szerepére”, James Earl Jones Jetróéra, Jennifer Aniston pedig Cippóra lehetett volna.
Külön érdekesség, hogy Ralph Fiennes játszotta a náci Amon Göth karakterét (2. kép) Steven Spielberg filmklasszikusában, a Schindler listája c. filmben (1993). Mint azt tudjuk, Fiennes kölcsönözte a zsidókat fogságban tartó és később a Vörös-tengerbe üldöző fáraó hangját az Egyiptom hercegében. A drámai filmben egyébként Göth felteszi Schindlernek a kérdést: „Ki vagy te, Mózes?” A filmben egyébként az a Ben Kingsley is játszott (Itzhak Stern), aki 1995-ben Mózest alakította a két részes Mózes c. filmben.
Az egyik animációért felelős dolgozótól, Ronnie Del Carmentől származott az ötlet, hogy Mózes egy monumentális szobor tetején üldögélve találjon rá Ramszeszre. Az ötletet saját gyerekkorából merítette, amikor testvérével fákon bujkálva tűntek el édesanyjuk szeme elől.
A jelenetben, amikor a Ramszesz által vezetett egyiptomiak üldözőbe veszik a menekülő zsidókat, láthatjuk, hogy a fáraó egy különleges koronát, az ún. Khepresht viseli. Ezt más néven a Kék koronának, vagy Háborús koronának hívták (bár utóbbi megnevezést egyre kevesebben használják az egyiptológusok közül), s gyakran ábrázolták e koronával az egyiptomi Új-Birodalom uralkodót különféle alkotásokon.
Mel Brooks is szinkronizált kisebb szerepeket a filmben, ám nem ragaszkodott ahhoz, hogy nevét feltüntessék a stáblistán.
Amikor Ramszesz és Mózes a templomból szekereken vágtatnak kifelé, az egyik jelenetben lovaikról (sasszemű nézők szerint) hiányoznak a gyeplők.
Hans Zimmer filmzenéjét Oscar-díjra jelölték az 1999-es gálára, ám végül „csupán” a (már említett) betétdal nyerte el az áhított díjat. A filmhez komponált zenét egyébként (sok más díj mellett) Golden Globe-, Grammy-, FMCJ-, és Saturn-díjakra is jelölték. A Zimmer-rajongóknak egy igazi csemegét találtam, ugyanis negyed órán át beszél a filmzene megalkotásáról az alábbi videóban a betétdalok szövegírójával, Stephen Schwartz-cal egyetemben:
A film előtt a készítők felvezetője olvasható, a stáblistavégén Mózessel és az Egyiptomból való szabadulással összefüggő Bibliai idézeteket olvashatunk:
És grátiszként íme egy 25 perces így készült…-videó a film készítéséről. Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel a Facebookon, így még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák és érdekességek!
via: imdb, Pinterest, characterdesignreferences.com.
