Optimális esetben a szülőkön múlik, hogy mit engednek megnézni csemetéiknek a tv-ben, milyen számítógépes játékokkal engedik őket játszani, mennyit netezhetnek, milyen oldalakat látogathatnak, vagy, hogy például milyen filmet néznek meg (együtt, családilag) a moziban. Ahány család, annyi módszer, annyi nevelési példa. Az e téren szerzett saját, gyermekkori tapasztalataink nagy hatással vannak a már felnőttként, szülőként tett elhatározásainkhoz, miszerint: mit, mikortól és hogyan engedünk megnézni gyermekeinknek?
Ami engem illet, már évekkel ezelőtt beszereztem a (szerintem) legjobb rajzfilmeket, hogy majdan a gyermekeink valódi, hamisíthatatlan meséken nőjenek fel, ne pedig azokon az ún. „rajzfilmeken”, melyeket manapság a tv-ben látni.
Aztán gyanítom, hogy majd nagyot fogunk koppanni, mert a mi gyerekeink lehet, hogy rá sem fognak hederíteni azokra a mesékre, melyekért mi gyerekként anno megvesztünk. Könnyen megeshet, hogy a majdan születendő gyermekeink korosztálya unalmasnak, urambocsá’, szájbarágósnak tartja majd a Magyar népmeséket, az éneklős Disney-meséket, a Mézga családot, a Tom & Jerry-t, vagy a Bolondos dallamokat. Ugyanakkor mi fontosnak tartjuk, hogy a gyerkőccel együtt nézzünk majd (rajz)filmet, sőt, megvannak az egyes filmek (legyen az egy „sima” Harry Potter, Indiana Jones vagy Star Wars), amit bizonyos életkorig nem is szeretném, hogy lássanak. Lehet, hogy e miatt majd kicsúfolják az osztálytársai, hogy „Fú, te még ne láttad a ‘Fűrész 23’-at…?!?”, de a saját példámból okulva, szerintem nem származik majd semmilyen kára abból, ha mondjuk pár évvel később látja azokat. Egy gyereknek legyen igazi gyermekkora, úgyis lát majd épp elég szörnyűséget a világból élete során…
Nincsenek illúzióim, nem lehet mindent 100%-ig lekorlátozni (egy bizonyos szint után nem is egészséges dolog), és a szülő sincsen ott gyerekével a nap minden áldott percében. De amit csak lehet, mindent meg szeretnék majd tenni azért, hogy a média a lehető legkisebb befolyással legyen majd a srácaimra – bár, ahogy elnézem a mai 2-3 éves tabletező törpikéket, nehéz dolgunk lesz.
Hogy miért is mentem bele ebbe a rövidke kis monológba? Az alábbi galériában olyan fantasztikus gyermek kosztümöket láthattok, melyek többségét valószínűleg simán, lazán ráadnád a gyerkőcödre.
Ugyanakkor a képek között akad egy-két darab, melyeknél csak remélhetjük, hogy csupán a szülők filmimádata rejlik a gyerkőcök kosztümválasztása mögött: Joker, Hannibal Lecter, Chucky, de talán legfőképp, az AZ bohóca… Na, ha a mi lányunk jelenne meg éjszaka az ágyunk mellett Pennywise-göncben (a galéria vége felé láthatjátok), tuti hívnék egy ördögűzőt… Zárójelben jegyzem meg, az sem véletlen, hogy – kvázi – betiltanak egyes kosztümöket. A teljesen érthető például számomra, hogy a közvélemény kiakad egy Jeffrey Dahmer-cosplay kapcsán.
De nem akarom ám véresen komolyra venni a dolgot, elvégre, az alábbi cikket Nektek, családos filmrajongóknak készítettem. Ha jó filmes jelmezen töröd a fejed gyermeked idei Halloweenes jelmeze kapcsán, akkor ezt a cikket Neked találták ki. Látván a korábbi jelmezes cikkeim népszerűségét, összeállítottam az alábbi cosplay-adagot. Remélem, hogy találtok majd olyan jelmezt, melyet szívesen látnátok majd gyermekeiteken is. Minden tiszteletem a legbevállalósabb apukáknak és anyukáknak, akik hajlandóak mindent megtenni gyermekeik boldogságáért, és velük együtt öltöznek be!
