Leslie Nielsen és Mel Brooks méltán sorolandók Hollywood legnagyobb nevettetői közé. Előbbi úriember legnagyobb sikerei közt tartjuk számon (többek között) a Csupasz pisztoly-szériát, a Sziki-szökevényt (1998) és a Bújj, bújj, ördög (1990) c. paródiafilmeket. A 2010-ben elhunyt színész már az 1950-es évek kezdete óta aktívan a színészetnek élt. 1995-ben, Mel Brooks rendezésében készült el Bram Stoker Drakula c. regénye alapján a történet paródiaváltozata, a Drakula halott és élvezi. A remek humorérzékkel megáldott rendezőnek köszönhetjük az olyan kultuszfilmeket, mint az Űrgolyhók (1987) és a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (1993).
A film azon sorstársai közé tartozik, melyek nem a bemutatója idején, hanem kicsivel később váltak közkedveltté, sőt, mára már (Magyarországon is) kultfilmé. De meg merem kockáztatni, hogy a Bud Spencer & Terence Hill-filmekhez hasonlóan, e filmnek is nagyobb rajongótábora van kis hazánkban, mint külföldön. Mindenesetre, a kritikákat és rajongói hozzászólásokat fürkészve, igen vegyesek a reakciók. Gyanítom, hogy nem kell senkinek sem bemutatni, hogy miért lett zseniális ez a film…
„Az emberek megkérdeznek, hogy ‘Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?’ (…) Megcsináltam az Airplane!-t, három Csupasz pisztolyt, a Sziki-szökevényt és a Drakula halott és élvezi-t. Úgy tekintek e folyamatra, hogy felépítettem az én saját piramisomat, mely állni fog egészen addig, míg az emberek kíváncsiak az ilyen filmekre.”
/ Leslie Nielsen
Szerintem, ha egy szürke hétköznap is képesek vagyunk filmből idézni, akkor az már önmagában is minősíti az alkotást, mivel annyira a köztudat szerves részévé vált. Sőt, le merném fogadni, hogy túlnyomó többségünk hibátlanul tudná visszamondani az adott jelenetek szövegkönyvét.
Ki ne emlékezne a Drakula halott és élvezi legjobb jeleneteire…?
Lássuk csak, elevenítsünk fel néhányat a legjobbak közül… Renfield megigézése; Drakula gróf jelenete a hordár kisasszonnyal; Van Helsing professzor, Dr. Seward és Harker közös jelenetei; a boncolási jelenet; Drakula és Van Helsing folyamatos adok-kapokja ősi moldáv nyelven; a cövekelési jelenetsor; és a filmtörténet egyik legviccesebb jelenete, Mina és Essie megidézésée („Mina… bementél a gardróbszekrénybe, nyisd ki az ajtót és gyere ki!„) és még sorolhatnám.
Máig élénken emlékszem arra, milyen volt, amikor először láttam a filmet. Még kis srác voltam, a szüleim épp elmentek hazulról, a tesók is valahol másutt voltak, én meg otthon néztem a Space Jam: Zűr az űrben (1996) c. filmet a HBO-n. Aztán, kora este nyomban el is indult a Drakula halott és élvezi a csatornán, én pedig egyszer csak azt vettem észre, hogy odaragadtam az akkori doboz tévénk képernyője elé. Akkor már jól tudtam, ki az a Leslie Nielsen és Drakuláról is tudtam már egyet, s mást. A film akkor még egyszerre tűnt lebilincselőnek, viccesnek – és egy picit talán ijesztőnek is, legalábbis gyermek szemmel. Természetesen, ma már egészen másképp tekintek Mel Brooks alkotására, meg sem tudnám számolni, hányszor láttam már, és hány embernek ajánlottam megtekintésre.
A film olyan gagekkel van teletűzdelve, mely cirka 25 évvel a bemutatója után is vicces és szerethető tud maradni egy olyan világban, ahol (sajnos) a vígjátékok egyik kötelező eleme lett az altájéki viccek bevágása. …Nem hiába írtam annak idején a rajzfilmek evolúciójáról egy alapos, kiveséző cikket, továbbá egy másikat, melyben Hollywood jelenlegi helyzetéről olvashattok (ebben olyan kérdésekkel foglalkoztunk, mint pl.: Meddig tart még a szuperhősfilmek egyeduralma? Milyen műfaj követi majd? Változott-e a nők megítélése a hollywoodi álomgyárban? Mennyire változott meg a filmipar napjainkra?)
A cikkben bepillantást nyerhettek a Drakula halott és élvezi forgatási munkálataiba. A számtalan kulisszák mögötti érdekesség mellett videókat, zenéket és persze, képeket is hoztam. Jó szórakozást Mindenkinek!
∴
Mel Brooks nem mondta el előre Steven Webernek (Harker), hogy hány liter vér fog előtörni Lucy szívéből, amikor a férfi karót döf majd bele – így, a színész megdöbbenése valódi a felvételen. Összesen 200 gallon (= kb. 750 liter) művért halmoztak fel a felvételekhez! Harker „Elég halott már!”-megjegyzése így már teljesen érthető… A rendező úgy nyilatkozott, hogy ez volt a kedvenc jelenete a forgatás során.
Amikor Drakula először harapja meg Lucyt (Lysette Anthony), a vámpír áldozata fölé hajol és köpenyével beborítja… Ezzel a Christopher Lee főszereplésével készült Drakula-film (1958) előtt tisztelegtek.
A Castle Rock stúdió a film promózása során viccesen, az akkortájt ismert szlogen – a „Van tejed?” (Got Milk?) – helyett a „Van véred?” (Got Blood?) mondatot használta a reklámokban.
A film egyedi látványvilága és díszletei szándékosan idézik az 1934-es alapítású, klasszikus angol Hammer Film Productions által készített ún. „Hammer Horror”-filmek hangulatát. E filmkészítési stílus a virágkorát az 1950-es évek közepétől, egészen az 1970-es évek elejéig élte. Repertoárjai közé tartozik többek között: a Frankenstein átka (1957 – a film további hat folytatást kapott, cirka tizenöt év alatt), A Múmia (1959 – további három folytatást kapott 1964-’71 között), és természetesen a Drakula menyasszonyai (1960), mely később összesen hat folytatást kapott tizennégy éven belül!
„Harker, maga elvetemült! Az otthonomba fogadtam, a kenyeremet ette, a boromat itta, de ez nem volt elég… Eljegyzésük óta még csak öt év telt el, s vakmerően ön máris megérinti!”
A film több esetben (persze, csak bizonyos határokon belül) pendíti meg a szexualitás témakörét… De miért is fontos ez? Noha az erotikus jelenetek napjaink filmjeinek megszokott és „kötelező” elemeivé váltak, ugyanakkor a Drakula halott és élvezi c. film egészen más okból kifolyólag szemléltette e mozzanatokat: mivel Bram Stoker Drakula c. kötetében (1897) – a kor szellemiségéhez hűen – nyomát sem találni a testiségnek. Mel Brooks így próbálta kihangsúlyozni filmjében azt, hogy mennyire más volt az akkori és a mai emberek felfogása a szexualitás mások előtti felvállalásáról. Ennek egyik remek szemléltető példája Harker (Steven Weber) kijelentése: „Ó, igen, kedves, az opera lenyűgöző… A zenét áthatja a szerelem, gyűlölet, érzékenység, a féktelen szenvedély – mindaz, amit az életemből én kizártam, természetesen!” Ennek szöges ellentétét látjuk a vámpírtól való megigézettség következtében, az alábbi jelenetekben: az élő-halott Lucy megpróbálja mellbedobással elcsábítani Harkert, aki megdöbbenésekor mindössze csupán annyit bír kibökni, hogy „De Lucy, én angol vagyok!” Vagy az a jelenet, amikor Mina felébred a Drakula gróf támadása utáni reggelen, és kacérkodni kezd Harkerrel. De szintén ide sorolnám azt a jelentet is, amikor Renfield beles Lucy takarója alá; vagy amikor Drakula árnyéka aktust imitál Mináéval tánc közben. Gondolom, senkinek sem kell bemutatnom a gróf két vámpírleányát, akik Renfieldet próbálják meg elcsábítani a film elején, igen meggyőzően… – ilyen jeleneteket korábban elképzelni sem tudtunk volna egy Hammer Horror-filmben.
Mel Brooks (mondhatni) állandó színészgárdája visszatért a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (1993) után, mely szintén egy fergeteges paródia volt. Többek között Amy Yasbeck (Mina), Harvey Korman (Dr. Seward), Megan Cavanagh (Essie), Avery Schreiber (parasztember), Chuck McCann (őr) és Lisa Cordray (ruhatáros hölgy) is feltűnik a produkcióban. Ebben a videóban pedig, a film egyik legemlékezetesebb jelenetét láthatjátok.
1995 májusában kezdődtek meg a fényképezési munkálatok, valamint a díszletek elkészítése. A forgatási munkálatok meglepően rövid időt vettek igénybe (május 8. – július 26.). Egészen 1995 szeptemberéig tartottak a filmen történő végső simítások (utómunkálatok, stb.) a Kaliforniai Culver Stúdióban.
A film előkészületeinek alkalmával Mel Brooksék között felvetődött az ötlet, hogy fekete-fehérben, vagy színesben vegyék-e fel a filmet? Ez nem is tűnt kivételes ötletnek, ugyanis Brooks korábbi filmje, az 1974-es Az ifjú Frankenstein is ilyen formában készült el, hogy a régi, Universal Pictures-féle Frankenstein-filmek hangulatát idézze. Végül, az ötletet elvetették Steve Haberman forgatókönyvíró tanácsára, aki azzal érvelt, hogy a legnagyobb Dracula-filmek is színesben készültek (pl. Francis Ford Coppola 1992-es változata, és a Christopher Lee főszereplésével készült 1958-as) – erről a film DVD audiókommentárjában meséltek.
Karen Roe, aki a szőke vámpírasszonyt alakította, arról mesélt, hogy a gróf két bögyös szolgálólánya egy szörfdeszkára hasonlító eszközre állva közlekedett Renfield szobájában. Így érték el Mel Brooksék azt a hatást, mintha a vámpírok lebegve léptek volna be a hálószobába. Arról is mesélt, hogy több ízben leesett a deszkájáról, mire rájöttek, hogy valamiben mindig elakadt a szállítóeszköz. Végül orvosolták a problémát.
Dr. Seward karakterének Harvey Korman általi megformálása kísérteties hasonlóságot mutat a Nigel Bruce által játszott Dr. Watsonhoz. Nigel a detektív társát formálta meg az 1939-1946 között készült Sherlock Holmes-filmekben.
Sajnos a film hatalmas bukásnak számított a kasszáknál: mintegy 30 millió dollárból készült el, de csupán 10,7 millió dollárt termelt! Ettől függetlenül, többek között Magyarországon is hatalmas rajongás övezi Leslie Nielsen klasszikusát. IMDb-n jelenleg 5,9/10 ponton áll.
Hogy egy kis magyar jelenlétet is felidézzünk a film kapcsán: Drakula a film végéhez közeledve, a leleplező jelenetben csárdást kér a maestrótól. A zenekar végül Brahms: Magyar táncok c. gyönyörű, fülbemászó és megunhatatlan muzsikáját kezdi el játszani.
„Megmentjük a lelkét, de meg kell ölnünk… Olyképpen, hogy átverünk egy cöveket a szívén. (…) Van még egy! Előbb, levágni a fejét, fokhagymát a szájába és letépni a fülét!”
(Vérf)rissítés: A cikk közzétételét követően, idő közben szerencsére kikerült a legnagyobb zenemegosztó portálra egy 11 perces videó a film forgatási munkálatairól, hiánypótló darabról van szó, mindenképpen érdemes megtekinteni!
Egy fiatal számára (aki annak idején még nem olvasta Bram Stoker klasszikusát) drasztikusnak tűnhet az eljárás, melyet Van Helsing professzor és Harker hajtana végre Lucyn. Ugyanakkor ismerősen csenghet azoknak, akik olvasták az alapművet, mivel abban Van Helsing szinte pontosan így jár el, csak ott először levágja Lucy fejét, fokhagymát tesz a szájába és végül karót döf a szívébe.
Leslie Nielsenre a Csupasz pisztoly 33 1/3 c. film kapcsán figyelt fel Mel Brooks. A produkciót látva azon nyomban eldöntötte, hogy őt akarja leszerződtetni, látván a színész remek arcjátékát, humorát és rátermettségét. Brooks és Nielsen is egyaránt úgy nyilatkoztak a mozi készítése kapcsán, hogy nagyon élvezték a közös munkát, gyakorlatilag az egész stáb egy nagy, közös családként dolgozott.
Ki gondolta volna, hogy a filmzene kapcsán is tudok érdekességet mondani Nektek? Hummie Mann filmzenealbumát egy évvel a film premierjét követően adták ki, melyen fellelhető többek között egy ’The Kaminsky Two-Step’ c. track. Ez azért számít érdekességnek, ugyanis a rendező, Mel Brooks eredeti neve Melvin Kaminsky!
A megigézett ügyvéd, Renfield (Peter MacNicol) zseniális alakítása a „Mostantól az én rabszolgám lesz!”, illetve a „Cserébe én életeket adok… Nem nagyokat, rovarokét, legyekét, pókokét!”-jelentek alatt a férfi alakítása főhajtás a Lugosi Béla-féle Drakula (1931) filmben látott eredeti Renfield, Dwight Frye játéka előtt.
A film legviccesebb jelenetit a Drakula gróf – Van Helsing professzor közti, ősi moldáv nyelven elhangzó adok-kapok beszólások szolgáltatják. Bár ezek igen hangzatosnak és hihetőnek tűnnek, a színészek rögtönzéseit hallhatjuk a film során! Egy plusz érdekesség, amit talán kevesen tudnak: a stáblista végén Drakula gróf még egy utolsót nevet (…”Cserványjá”)! 🙂
Drakula denevérré változását Lugosi Béla rajzfilmes átváltozása inspirálta a Bud Abbott és Lou Costello találkozik Frankensteinnel c. (1948) filmből.
Bár a film eredeti címe Drakula halott és élvezi (az angol eredeti címben is: Dracula Dead and Loving It), mégis, ha jól megfigyeljük, a bemondó a film elején úgy jelenti be a címét, mint: Drakula halott, de élvezi!
Kelsey Grammer játszotta volna eredetileg Drakula grófot, de (szerencsére) végül a zseniális nevettetőre, Leslie Nielsenre esett a rendező választása.
„Zordon fedél, s körül a puszta falak. Elhozzák a nevetést, így üzennek a holtak.”
…Pusztán a filmhez írták a versrészletet, hiába is keresnétek az interneten az eredeti forrást, én is próbáltam.
Ez volt Mel Brooks utolsó rendezése (1995), aki egyúttal Van Helsing professzort is alakította a filmben. Félreértés ne essék, a rendező még él és virul. Immár 93. életévét tapossa és napjainkban is aktív (bár már csak leginkább szinkronszerepeket vállal). Brooks még feltűnt – többek között – a Gyilkosság a villában c. filmben is (2000), ráadásul a feleségével együtt. (Bár Mel Brooks nem szerepelt annak a filmnek a stáblistáján.)
Szintén a DVD extrái között említették meg Mel Brooksék, hogy kihasználva a paródia adta lehetőségeket, a film férfi szereplőit egytől-egyig kissé hibbantnak, a hölgyeket viszont gyönyörűnek akarták bemutatni.
Ouspenskaya asszony, a cigány jósnő karakterét a rendező, Mel Brooks felesége alakította. A méltán híres hollywoodi színésznő, Anne Bancroft 2005-ben hunyt el. A jósnő nevét Maria Ouspenskayatól kölcsönözték, aki Malevat játszotta A farkasember (1941), illetve a Frankenstein és a Vérfarkas (1943) c. filmekben.
Legendás a film szereposztása, de ugyanez mondható el a szinkronrendezésről is, kiváló színészek szolgáltatták hőseink magyar hangját. Külön érdekesség a szinkronhangok kapcsán, hogy a Drakula gróf hangját kölcsönző zseniális (már megboldogult) Sinkovits Imre együtt dolgozhatott fiával, Sinkovits-Vitay Andrással, aki ezúttal Jonathan Harker (Steven Weber)-t szinkronizálta. Olyan további, sajnos már elhunyt szinkronhangokat tudhat magáénak a magyar változat, mint: Józsa Imre (Renfield), Dobránszky Zoltán (Dr. Seward), Velencey István (Van Helsing prof.), Némedi Mari (Essie). Sajnos a színészek közül sincsenek már többen közöttünk: Leslie Nielsen (Drakula), Harvey Korman (Dr. Seward), és Anne Bancroft (Ouspenskaya asszony).
Amikor Renfield (Peter MacNicol) megérkezik a film végi utolsó jelenetben, megfordul, feltartja a kezeit és pontosan ugyan úgy neveti el magát, mint Herman Munster a The Munsters c. sorozatban (1964). Ez az elrejtett érdekesség is Mel Brooksék kötődését és rajongását mutatja a régi klasszikus horrorfilmek iránt.
Amikor Van Helsing professzor azt kérdezi Dr. Sewardtól, hogy „megvan-e a Nosferatu?”, a vendéglátója azt válaszolja: „Igen, megvan a Nosferatu. Épp ma érkezett meg a Nosferatu.” Ez egy visszautalás Louis Palma 1923-as „Yes, we have no bananas.” c. dzseszz-dalára.
Drakula murisra sikeredett paróka-süvegét a három Oscar-díjat nyert Drakula filmben látott címszereplő haja inspirálta. Érdekesség, hogy az említett díjak közül egyet a Legjobb smink, egy másikat pedig, a Legjobb jelmeztervezésért kapott a produkció.
A már említett számos elem mellett, Dr. Seward akcentusát is az 1992-es, Gary Oldman-féle Drakulából merítették. Ugyanis, a kritikusok nem csak a filmet, de Keanu Reeves (Harker) rémes akcentusát sem kímélték – Mel Brooks pedig, semmi esetre sem akarta kihagyni ezt a remek poénlehetőséget!
Egy apró érdekesség, hogy Mel Brooks szinkronizálta Vladot, Draki apukáját a Hotel Transylvania 2: Ahol még mindig szörnyen jó c. (2015) rajzfilmben, és a harmadik részben is.
Dracula (eredeti) akcentusa is megér egy videót:
A Demeter nevű hajó nevének ötlete nem légből kapott, ugyanis így hívják Bram Stoker művében is az ominózus hajót.
Mel Brooks a film DVD kiadásának audiókommentárjában mesélt arról, hogy Nielsen a forgatáson sokszor mesélt történeteket a stábtagoknak azokról az időkről, amikor fiatal korukban ő és Anne Bancroft (cigányasszony) színházban játszottak együtt. Az alábbi, pár perces videóban a rendező, Mel Brooks beszél röviden a filmről. Köszönöm, hogy velem tartottatok!
…”Cserványjá”! 🙂
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel a Facebookon, így még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák és érdekességek!
Pictures & Info via: IMDb, Pinterest, https://www.tomrichmond.com
