„Mutánsok. Rendkívüli képességekkel születtek, mégis olyanok, mint a gyerekek a sötétben – egyedül eltévednek. Mert a tehetség sokszor átok. Aki szárnyakat kap, túl közel repülhet a naphoz…”
Hazánkban tegnap került bemutatásra a Bryan Singer rendezésében készült X-MEN: APOKALIPSZIS, melyet már premierje előtt úgy emlegettek nemzetközi sajtóban, mint „az eddigi legrosszabb X-Men film!” Meg kell mondjam így elöljáróban, hogy a 2016-ban bemutatásra kerülő képregényfilmek közül én ezt vártam legjobban. Sokat vártam tőle, magas volt a léc – lássuk, hogyan sikerült a legújabb X-Men film?
Az X-Men: Kívülállók (2000), az X2 (2003) és az X-Men: Az eljövendő múlt napjai (2014) után Bryan Singer ismét rendezői székbe ült. Bár evidensnek tűnt a két évvel ezelőtti rész után, hogy az Apokalipszis névre hallgató epizódot is ő rendez(het)i majd, ugyanakkor erre nem vehettünk mérget (a rendező botrányai miatt). Azonban a sors mégis úgy hozta, hogy elkészíthette az egyik legközkedveltebb X-Men történetet, melyre rajongók milliói évek óta vártak.
A film marketingje grandiózus apokaliptikus méreteket öltött… Eredetileg úgy terveztem, hogy csak az első két előzetest nézem meg, többet nem is akartam, mivel nem szeretem, ha már a premier előtt levetítik a fél filmet a tv-szpotokban és előzetesekben. Tervem akkor hullt a porba, mikor (a legfrissebb spoieres cikkeket nem is említve) egymás után kezdték el levetíteni az elmúlt hónapokban a legújabb premierek előtt a legfrissebb X-Men film előzeteseit, ezzel pedig csak méginkább felcsigázták (amúgy sem csekély) érdeklődésemet a film iránt.
Nem indult azonban zökkenőmentesen az a bizonyos szekér az X-Men reklámozásakor, elég, ha csupán az Apokalipszisről megjelent első képek miatt kialakult felháborodásra gondolunk. Egek, azt a fikázódást bizony nem tette zsebre Bryan Singer – hozzá teszem, jogosan! Egy sokkal grandiózusabb, félelmet keltőbb Apokalipszisre számítottunk akkor. Bár reméltem, hogy a filmre azért majd még kipolírozzák a jó öreg szürke mutánst – erre majd még visszatérek.
A történetre nem pazarolnék hosszú sorokat, viszonylag tömören összefoglalhatom azzal, ha azt mondom: (az istenkomplexusos) Apokalipszis, az ős-mutáns, ki felébredt több ezer éves álmából (miután Imhotep-et csináltak belőle), most ismét sereget toboroz maga mellé, hogy az emberek őt ismerjék el egyedüli istenüknek és uruknak.
A film elején természetesen rögtön Apokalipszissel indítunk, és őszintén mondhatom, engem lenyűgözött az első 5-10 perc! A látvány, az egyiptomi jelmezek és díszletek (imádom ezt a témát), a filmzene, ezek mind-mind pezsgővé, élettel telivé varázsolták a film intróját. Az idős Apokalipszis (Oscar Isaac) sminkje egyszerre volt lenyűgöző és félelmet keltő a jelenetben – az ember szinte várta, hogy itt most valami grandiózus dolog fog történni… Így is lett, s innentől kezdve (egy ideig) a film cselekménye sajnos egy kicsit belassult, bár sikerült a tempót szinten tartani a film végéig. Bár még vissza fogok térni a Négy Lovasra, de nem mehetek el szó nélkül az egyiptomi Négy Lovas mellett: hát gyerekek, ők ezerszer tökösebbnek tűntek, mint majd a XXI. századi Lovasok (lásd: a kriptabéli leszámolást)!
Ugyanakkor hiányosnak érzem a filmet, mivel izgalmas lett volna látni Apokalipszis eredettörténetét, mely teljes egészében kimaradt a filmből, pedig nem semmi sztorija van a vén mutánsnak – remélem, hogy majd talán a Blu-Ray DVD kiadáson kapunk egy-két kihagyott jelentet erről (is). Az eljövendő múlt napjai stáblistás jelenetében láthattuk a fiatal En Sabah Nur hatalmas erejét, és a(z akkori) Négy Lovast is.
Tömören elmesélem Apokalipszis eredettörténetét, ha már szóba került: bár úgy vélték, hogy a XXI. század atomrobbantásai és kísérletei miatt jöttek létre az első mutánsok, valójában több ezer évvel az X-Men-ek eőtt született meg az első, az ókori Egyiptomban. Az Első mutánst En Sabah Nur-nak hívták, ő lett később Apokalipszis. Torz külseje miatt a gyermeket törzse kitette meghalni a sivatagba, azonban a Homokvihar nevű törzs megtalálta és felnevelte. A törzs vezetője arra tanította, hogy csak az erős élhet, a gyöngéknek pusztulnia kell (hello, Darwin!). A nézetet egészen magáévá tette az ifjú En Sabah Nur, aki egyre erősebbé vált, s megmutatkoztak különleges képességei is. A törzs tagjai rettegtek tőle, beavatási szertartásán puszta kézzel ölt meg három fegyveres harcost. Nur Egyiptomba került, innentől pedig története igen szövevényesen folytatódott tovább (még egy alternatív idősíkban is), de a további történéseket most nem részletezném. Szó, mi szó, érdekes lett volna mindezt látni, Mr. Singer!
Apokalipszis újkori Négy Lovasával – mint azt feljebb is olvashattátok – nem voltam megelégedve. Mindegyiküket felkereste az egyiptomi mutáns, jócskán megerősítette őket, azonban úgy éreztem, hogy erejük és jelentőségük jobbára kiaknázatlan maradt (talán Ciklont leszámítva). Azt reméltem, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek majd karaktereikre.
Na, de Apokalipszis karaktere mellett sem mehetünk el szó nélkül! A MARVEL-filmeknél ritkaságszámba mennek az igazán ütős rosszfiú-karakterek. Bár jobb lett En Sabah Nur figurája, mint amit az előzetesek alapján le tudtam szűrni magamnak, ugyanakkor még mindig hiányosnak éreztem. Igen, símán lazán beépíti az embereket a falba (értsd: szó szerint Kőmíves Kelemennét játszik az ipse), városokat dönt romba telekinézissel, mégis nagyon műnek éreztem karakterét. Oké, persze-persze, még jó, hogy annak éreztem, hisz’ az egész egy mese, de akkor is, valami még hiányzott nekem belőle. Megjegyzem, még így is sokkal ütősebb volt számomra Oscar Isaac Apokalipszis-e, mint némely Marvel-gonosz (pl.: Malekith a Thor 2-ből)!
Bár a nagy öregek – Sir Ian McKellen és Patrick Stewart – ezúttal nem tértek vissza, azonban méltó módon képviselte a színészi gárdát (többek között) James McAvoy, aki szerintem most nyújtotta legjobb alakítását a három X-Men filmje közül. Jennifer Lawrence most volt legkevésbé kék a korábbi két filmjéhez képest, ugyanakkor ezúttal nem is ő volt a történet középpontjában.
Az ifjú mutánsok közül nekem Sophie Turner Jean Grey-e tetszett leginkább, de azért Alexandra Shipp Ciklon-ja is odavágott, amikor kellett. Evan Peters Higanyszál-a nekem most is favorit volt! Apropó, a Star Wars V-VI-ról szóló csevejük nagyon jó ötlet volt.
Michael Fassbender Magneto-ja az új szériából a kedvencem volt eddig, most azonban irtó szürkének éreztem karakterének kidolgozottságát (még visszatérek rá). Bár nála volt igazán karakterfejlődés (a film elején ez jól látszott), az ominózus jelenetét követően azonban elsikkadt a szerepe. Ami az előző két részben a karaktere lényét adta, az itt most kevésnek bizonyult.
A filmzenét pont Magneto miatt említem meg: csak én voltam vele úgy, hogy amikor (1 mondatos spoiler jön!) megölik a feleségét és a kislányát, és a kezébe vette a nyakláncot, akkor azonnal eszembe jutott Henry Jackman zseniális Magneto-zenéje!? Bár eddig Bryan Singer mindig John Ottman filmzeneszerzővel dolgozott (ez így történt most is, és én ennek szer felett örültem), ugyanakkor e jelenetnél iszonyatosan jó lett volna átemelni ezt a remek zenét – remélem, majd valaki idővel megcsinálja és felteszi a youtube-ra. Azért kiemelem a filmzenék közül az alábbi track-eket, mert szerintem zseniálisak lettek. Sokkal színesebb és izgalmasabbra sikeredett az album, mint az előző részé. Ezúttal több szerepet kapott a kórus is, ami sokat dobott a film hangulatán. Íme a legjobbak (persze a teljesség igénye nélkül):
- Pyramid Collapse / Main Titles
- Apocalypse
- The Magneto Effect
- What Beach?
- Rebuilding / Cuffed / Goodbye Old Friend
- You’re X-Men / End Titles
A filmet 2D-ben néztem meg, nem mertem 3D-ben, mert már annyit csalódtam benne. A látvány viszont nagyon tetszett, melynek sikeréhez a színek okos használata is hozzá járult (ezt nem mondhatjuk el például a Batman v. Superman-ről), ritka, amikor a CGI nem a látvány terhére van. A szinkron kapcsán kiemelném Széles Tamást, mint Apokalipszis szinkronhangját: szerintem sokat adott a karakterhez, a megfelelő szűrőkkel elegyített hangja pedig remekül illeszkedett az ősi mutáns jelleméhez (a szinkronmunkálatokról itt láthattok egy szuper videót).
Ami a folytatást illeti, a film legvégén láthattok majd egy plusz jelenetet, mely már a következő film(ek)re enged következtetni, értsd: Mr. Sinister-re és társaira…
Egy Marvel-filmnél elengedhetetlen Stan Lee cameo-ja. A hírek szerint elképzelhető, hogy sajnos most láttuk utoljára filmvásznon (most érdekes és egyben megható is volt rövidke szerepe), ugyanis a Marvel-képregények atyja vissza akar vonulni a nyilvánosság elől. Mindenesetre én bízom abban, hogy még viszont láthatjuk a jövőre érkező Farkas 3-ban! Spoiler jön: apropó, Farkas! Bár nagyon örültem a cameo-jának, nagyon fura volt ezekkel a kütyükkel látni Logan-t (Hugh Jackman), bár szerintem irtózatosan jó 2 perce volt a vásznon – legalább ilyen véresnek ígérkezik harmadik önálló Farkas-filmje, melyet R-kategóriásnak ígért a stúdió.
***
Mindent összevetve: egyáltalán nem lett csalódás számomra a film, óriási bukta meg végképp nem (mint ahogyan azt a fél világ harsogja)! Legalábbis én így látom. Hozta a szokásos Bryan Singer-féle X-Men stílust, illeszkedik a szériába. A Singer-féle X-Men filmekre jellemző a film elején, illetve végén lévő idézetek, melyek keretbe foglalják a történetet, szerintem tök jó ötlet. Érdekes amúgy, hogy most a végén nem volt idézet, bár ez nem jelentett gondot. Amúgy olykor az volt az érzésem, mintha a Harry Potter és a Halál Ereklyéi-t nézném, pl.: amikor a jók mondják, hogy „a gonosz egyedül van, de ők sokan”, de akkor is, amikor Apokalipszis beférkőzött Charles agyába. Nem hibának akarom ezt felróni, pusztán érdekesség volt számomra.
A Marvel még mindig hadilábon áll rosszfiúival, azonban most tettek egy újabb kis lépést előre afelé, hogy méltó ellenfelet állítsanak kedvenc szuperhőseink elé, de ezzel még koránt sem értek célba. Minden esetre én érdeklődve várom a folytatást, legyen az X-Men, X-Factor, X-Force vagy Farkas!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
