„…és néha az, amiről azt hitted, hogy a legbrutálisabb aspektusa a vírusnak, arról derül ki, hogy az a rés a pajzson!”
Bevallom őszintén, hogy a zombis filmekkel kapcsolatban eléggé finnyás vagyok. Ugyanis annyi klisékkel teli filmet készítettek már a témában, hogy néha már-már megcsömörlik tőle az ember. Ritka a jó zombis film. Eddig jobbára a Will Smith főszereplésével készült 2007-es, Legenda vagyok c. filmmel voltam úgy, hogy kimondottan tetszett, és még meg is fogott benne valami. Persze, a The Walking Dead c. sorozat mellett sem mehetünk el szó nélkül, folyamatosan figyelemmel követem a szériát. A World War Z előzetese láttán, aztán valamiért mégis érdekelni kezdett a film, és ezért be is soroltam az ún. várós filmek közé. Utólag visszagondolva: nem tettem rosszul.
A film egy, a The New York Times bestseller listájának éléről származó könyvön alapul. A könyvet Max Brooks (Mel Brooks és Anne Bancroft fia) írta, a címe pedig: World War Z – A zombi világháború története (2011).
A könyvről annyit említsünk meg, hogy a főszereplő interjúira épül, amit a zombikkal vívott háború résztvevőivel készített. Be kell látnunk, hogy ebből tényleg nehéz volt egy viszonylag jó és intelligens filmet készíteni. Való igaz, hogy sokan elégedetlenek voltak a filmmel, mert nagyban eltér a könyvtől. Ugyanakkor az, hogy a filmet „mindössze” 190 millió $-ból készítette el Mark Foster rendező. Mindennek ellenére, ez a film lett Brad Pitt – eddigi – legsikeresebb filmje. Ez abból is jól látszik, hogy a jún. 21-én bemutatott film már szeptemberben elérte az 500 millió $-os bevételt.
A történetről spoilermentesen annyit kell tudni, hogy Gerry Lane (Brad Pitt) – aki egykor az ENSZ háborús vizsgálóbizottságaként dolgozott -, jelenleg békésen éldegél kertvárosi lakásában feleségével, és két kislányával. Egy reggel épp a suliba viszik a gyerekeket, amikor a belvárosban kitör a káosz: emberek esnek egymásnak, egymást érik a robbanások, és rablások. Kitört a káosz. A híradások is többféle információt említenek, az egyik szerint: „Jönnek a halottak…!” A családnak menekülnie kell. Gerry barátja, Thierry (Fana Mokoena) siet a segítségükre. Menedéket ad nekik egy anyahajón, kint a nyílt vízen. Azonban az ENSZ nem önzetlenül tette mindezt: szükségük van Gerryre, egy utolsó küldetéshez. A családja csak addig maradhat a hajón, amíg Gerry a segítségükre van…
Mi ez? Vírus? És honnan jött? Mit tehet egyetlen ember, egy ekkora katasztrófa ellen…? Tarts velem, olvasd tovább a cikket, és megtudod!
« ♦♦♦ »
Próbál életközeli lenni: többen is hangoztatták fórumokon, hogy olyan hibákat vonultat fel a film, amiről azt hiheti az ember: „ilyen biztosan csak a filmekben történhet meg!” Én nem így gondolom. Épp, hogy ezektől az emberi hibáktól lesz valóságosabb a film. Például, amikor a legnagyobb csendben kellene Gerryéknek a repülőhöz osonni a sötétben, a felesége pont akkor hívja fel a mobilján; vagy amikor a repülőn próbálják az épen maradt utasok elszeparálni magukat az átalakuló zombiktól, és leesik az egyik bőrönd, amire a zozók felfigyelnek… Ezekből alakul ki a sztori, és ezért lehet belehelyezkedni a történetbe.
A film egyik legimpozánsabb jelenete: az Izraelben megépített falon áttörő élő-halottak tömege.
Brad Pitt magyar hangjáért ezúttal Stohl András volt felelős (jó munkát végzett), hisz’ a Pittet sokáig szinkronizáló, rendkívül tehetséges Selmeczi Roland sajnos már 5 éve nem lehet köztünk…
Megváltoztatták a befejezést: szerencsére! Amit így kaptunk, az sokkal pozitívabb hangvételű, és családközpontúbb befejezés lett, mint ami az eredeti forgatókönyvben szerepelt. Nekem ez jobban tetszik.
De ezzel együtt járt az is, hogy az addig Magyarországon fölvett összes jelenetet törölték a filmből! Persze a film során itt-ott felfedezhető a magyar zászló – még ennek ellenére is -, de kíváncsi lettem volna azért egy-két jelenet erejéig Budapestre, hogy miként jelenítik meg orosz városként.
A film PG-13 -as besorolást kapott, ami a premier előtt még meglepett, mert azt hittem, hogy tele lesz trancsírozással, de végül nem így lett. Intelligensen, és arányosan osztották el az izgalmas, az elgondolkodtató, ill. a félelmetesebb részeket.
Végre van egy zombis film, ahol nem csak az eszeveszett rohangálást látjuk, hanem azt is, hogy a kormány által megbízott emberek szervezetten próbálják megmenteni a még fellelhető értékeket (festményeket, és egyéb műalkotásokat).
Meglepő húzások: a virológus doki halála azért mindenkiben nagyot ütött, gondolom. Itt említeném még a család elküldését a hajóról (Új-Skóciába).
A film képi és hangi világa a többi zombis filmhez képest nagyon jó lett. A CGI technika egész jól sikerült. A hangnál jegyezném meg: (főleg) a szérumos kamrába bezárt zombi hangjától rázott ki néha a hideg.
A film sejti a nézővel, hogy Gerry a kamrában be fogja adni magának a szérumot… de ettől függetlenül mégis izgalmas tudott maradni a jelenet, amikor Pitt beengedte magához a doki-zombit, és még a zene is abba maradt hirtelen, ahogy kinyílt az ajtó… Remek volt!
Spekuláció: nyitva hagy egy rakat kérdést a nézőben, így például a „nulladik beteg” kérdését is, ill. hogy miért térnek el az átalakulási idők (10 mp/12 mp)? Miért hagynak figyelmen kívül egyes embereket a zombik? Ez is tetszett, mert van amire a film során kaptunk választ, de van, amire még a film után sem…
Minden pozitívuma ellenére, ennek a filmnek is vannak kissé logikátlan húzásai, de szerencsére olyan eget rengető butasággal nem találkoztam. Na jó, az mondjuk meglepett a film elején, amikor az utca tömve volt kocsikkal, és egyik pillanatról a másikra úgy át száguldott rajta egy teherautó, mint kés a vajon.
Egy kis érdekesség Magyarország kapcsán: a Segant játszó Daniella Kertesz magyar felmenőkkel rendelkezik.
Végre nem azt halljuk az egész film alatt, hogy „zombik” (inkább „zozók„, vagy „Zék„). Itt említeném még a humort is, amit leginkább a katonák szolgáltatnak a film során, de ettől függetlenül még megmarad a film komolysága.
Tetszett, hogy a film próbálja ellensúlyozni a folyamatos pörgést és izgalmat azzal, hogy a család összetartását próbálja bemutatni, – még a nehéz helyzetekben is. A szülők mindig megnyugtatják egymást; majd később befogadták a kis srácot, aki abból a családból került hozzájuk, akik korábban segítettek Gerry-éknek.
A Pepsi-s „reklám” jelenetben volt egy kis poén is, ugyanakkor ennél a jelenetnél Marco Beltrami zenéje adta meg a film egyik legjobb jelenetének pazar hangulatát. Apropó, zene: a filmzene album nem lett nagy durranás, de az előbb említett szám (Like a river around a rock), ill. a következő kettő (Wales; Muse: „Isolated System„) nagyon jól passzolt a filmhez.
A népek eltérő reagálása a zombi invázióra: Izrael falakat emel a városok köré, míg Észak-Koreában 24 óra alatt 23 millió embernek húzatták ki a fogát, hogy elkerüljék a harapás okozta zombi-pestis terjedést. A film szerint ezek a védelmező mechanizmusok azt tárják elénk, amit sokan az egyes nemzetekről gondolnak. Illetve, talán azt is bemutatja, hogy ezek a népek hogy gondolkodnak saját magukról a szükséghelyzetben?!
« ♦♦♦ »
Hogyan tovább?
A nagy siker miatt szinte garantált a folytatás. Tudjátok azt hiszem, hogy a zombis filmek nem igazán a szívem csücskei, de ez a film valahogy mégis más volt számomra. Élveztem. Brad Pitt próbálta ugyan rábeszélni az első rész rendezőjét (Marc Fostert) a 2. rész rendezésére, de nem járt sikerrel. Így tehát, a stúdiónak egy új direktort kell találnia. Pitt, a következő résznél – természetesen a főszerep mellett -, produceri teendőket is ellát majd.
Felröppent olyan hír is, hogy a stúdió egy trilógiában is szívesen gondolkozna. Minden esetre, a film története nincsen még lezárva, Gerry és családja életben maradtak, ill. az ún. ellenszérum is hatásosnak bizonyult világszerte. Mi pedig kíváncsian várhatjuk Brad Pitt újabb zombis kalandját. Én várom. …és Ti?
FRISSÍTÉS: nem lesz folytatás, az ötletet a stúdió elkaszálta 2019-ben.
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
