„Mégis, miféle park ez?”
(Dr. Alan Grant, Jurassic Park, 1993.)
A Michael Chrichton által szerzett regények – Őslénypark (1990) és Szörnyek szigete (1995) – alapján készültek el 1993-ban, majd ’97-ben korunk talán legemlékezetesebb kalandfilmjei. Steven Spielberg filmjeit egy harmadik rész is követte, Joe Johnston rendezésében (2001). A széria rajongói több, mint egy évtizeden át hajtották a Universal Stúdiót és Spielberg-et, hogy készítsék el a várva-várt negyedik részt. A hosszas nyüstölésnek meg is lett az eredménye, ugyanis a napokban végre látható lesz a dínós-mozi újabb része, Jurassic World címmel, melyről szintén olvashattok kritikát az oldalon.
Ebből az apropóból gondoltam, hogy összeállítok egy bejegyzést, tele csupa érdekességgel az I-III. részből! A filmek történetére nem is fordítok figyelmet, hisz’ (szerintem) mindannyian láttátok már őket. A klónozásról már olvashattok egy érdekes (érintőleges) cikket az oldalamon (egyik tudományos munkámat).
Nos, akkor ásót és ecsetet elő, kaparjuk le a port a – lassan már kövületté vált – Jurassic Park trilógiáról.
Figyelmedbe ajánlom:
Jurassic Park: Könyvkritika és összehasonlítás a filmmel
***
JURASSIC PARK (1993)
Az, hogy az első részt mekkora rajongás és tisztelet övezi, jól mutatja, hogy az elmúlt 22 évben is folyamatosan adják a tv csatornák. Bemutatása 20.évfordulójának alkalmából egy különleges, 3D-s változatot is (kritika itt) bemutattak a mozik. Ami a színészeket és a velük kapcsolatos információkat illeti, most nem részletezem őket. Most sokkal érdekesebb dolgokkal foglalkoznék:
Például, azt tudtad, hogy a filmben tévesen mondta azt Dr. Alan Grant, hogy a T-rex „csak a mozgást érzékeli„? Ugyanis a legújabb paleontológiai leletek és kutatások során bebizonyították, hogy a T-rexnek is binokuláris látása volt, csak úgy, mint az embernek; de azt se feledjük, hogy az agya is kimondottan nagy volt (a testtömegéhez képest), valamint kifinomult szaglószerve és nagy belsőfüle is segítette a vadászatban. Tehát, a filmbéli elmélet erőteljesen megdőlni látszik.
John Hammond karakterét Richard Attenborough alakította, aki a szerepe előtt majd’ 15 évig nem is szerepelt filmben. A híres rendező és színész szerepelt volna az új részben is, azonban 2014-ben elhunyt, – viszont méltó emléket állítanak majd neki a Jurassic World c. filmben.
Igen csak könnyű dolguk lenne a paleontológusoknak, ha olyan könnyedén tárnák fel a leleteket, mint ahogy azt a film elején lehetett látni. Valójában ez egy igen hosszadalmas folyamat, de az is lehet, hogy a film forgatókönyve szerint, csak betemette a homok az addig kiásott csontokat.
A Dilophosaurust – mely méreggel köpte le Dennis Nedryt a kocsiban – tévesen ábrázolták a könyvben és a filmben is. Ugyanis semmilyen paleontológiai lelet nem bizonyítja, hogy az állat mérget tudott köpni az áldozatára, és nyakfodorra való leletet sem találtak a kutatók a csontváz körül. A dínó valós méretét ugyanakkor lecsökkentették a filmben, hogy beférjen a kocsiba…
Dr. Alan Grant karakterét egy széles körben ismert paleontológusról, Jack Hornerről mintázták, aki a filmek alatt végig konzultánsként dolgozott a rendező mellett.
Már a film bemutatásakor is úgy gondolták a tudósok, hogy a dinoszauruszok a ma élő madarak ősei lehettek. Ezt tömérdek mai lelet is alátámasztja, így például: tollakat találtak számos Velociraptor, Tyrannosaurus rex és más fajok maradványain.
A Velociraptorok méretét is megváltoztatták a filmeben. A valósághoz képest majd’ 2 méter magasnak mutatták be őket, de a leletek szerint e faj kb. 1 méter magas és 25 kg volt. Érdekesség, hogy a Kréta-kor elején (145 millió éve) az ún. Utahraptor – a Velociraptor egyik rokona – közel 500 kg-ot nyomott, míg a Kréta-kor végén (65 millió éve) egy másik fajtársuk már csak alig 50 kg-ot.
A Tyrannosaurus rex a film szerint akár 50 km/h-val is futhatott, de ez messze nem igaz. Ezt a tényt már a 2000-es évek elején is megcáfolni látszott több kutatási eredmény. Ezek szerint, a T-rex kb. 25 (de maximum 40) km/h-val futhatott zsákmánya után. Zömök teste és rövid (kétujjú) karjai erre engednek következtetni. Az állat egyensúlyozását vizsgálva kiderült, hogy ha csak egy kicsit is megbotlott volna – a feltételezett – 50 km/h-s sebességnél, akkor úgy bukott volna orra, hogy – rövid karjai miatt – nem tudta volna fejét megvédeni az ütődéstől, és azonnal nyakát szegte volna a rá nehezedő súly miatt.
Érdekes, hogy mikor a „dream teamünk” megpillantja a Brachiosaurust legelészni egy magas fa lombjáról, akkor a készítők arra is ügyeltek, hogy tükröződjön az állat sziluettje Dr. Sattler szemüvegén. Ezt én is csak most, a cikkre való készületkor vettem észre.
Dr.Henry Wu – akit a keltetőben láthatunk – visszatér a Jurassic World c. filmben. Ha jól tudom, akkor ő lesz az egyedüli karakter, aki látható lesz a régi színész gárdából.
Mikor a film végén a helikopterhez érkeznek főhőseink, a kamera a sáros jeep ajtaját mutatja, ahol csak ez a felirat látható: „…urass… Park„, – mely elég kifejező lehet az angolul tudó néző számára.
Minden bizonnyal egy – a Mexikói-öbölben lévő Yucatan-félszigetbe csapódott – meteor végezhetett a dinoszauruszokkal, – épp úgy, ahogy a filmben Tim említi. Érdekesség, hogy már a ’90-es években is folytak kutatások e téren (mélytengeri fúrások, ahol kvarcot és a meteorokban fellelhető ásványokat kerestek a 65 millió éves kőzetrétegben). Itt is megemlítenek egy másik világhírű paleontológust a filmben – Robert T. Bakkert -, aki szerint a dínók több más betegséggel is küzdöttek ekkoriban, és ezek a körülmények is közrejátszhattak a kipusztulásukban, nem csak a meteor okozta kataklizma.
Dennis épp A Cápa c. filmet (1975) nézi a gépén, miközben a kamera ráközelít a színész asztalára. A filmet egyébként épp a Jurassic Park direktora, Steven Spielberg rendezte.
„Mit őriznek ott, King Kongot?” Ez a mondat akkor hangzik el Dr.Ian Malcolm szájából, mikor belépnek a Parkba. Azért is fontos ez a mondat, mert – főleg a Jurassic Park II. része – számos utalást tartalmaz az 1933-as King Kongra. A részletekért görgess lejjebb…
A filmben a T-rexet ragadozónak állítják be, de a paleontológusok több évtizedes kutatómunkája során bebizonyosodott, hogy a Rex egyszerre volt vadász és dögevő.
A beteg Triceratops úgy lélegzett, hogy egy hatalmas gumilabdát tettek a hasába, és azt pumpálták folyamatosan levegővel – így imitálták a levegővételét.
Bár a számítógépes technika a film készültekor igen kimagasló minőséget nyújtott, a filmben fellelhető dínók egy része mégis manuálisan mozgatott robot volt. Azok a dínók, melyeket teljesen látunk, azok CGI által animált állatok voltak, és melyeket csak részben láthattunk, azok robotok voltak.
Egyszer egy heves viharban teljesen elázott a robot T-rex, és órákon át kellett szárítgatni a modellt, míg újra használható lett, majd végül a feje fölé tettek is egy védő fóliát, ami meggátolta, hogy a mechanika az eső miatt ismét csütörtököt mondjon.
Amikor Dennis számítógépen beszél a kikötőben lévő férfival, láthatjuk, hogy valójában egy előre felvett videót néz (alul látszik a videó státusz csíkja).
Valóban léteznek olyan nyugat-afrikai béka fajok (és még más, kivételes állatfajok is), melyek képesek nemet változtatni, ha a környezetük arra készteti őket.
A Tyrannosaurus hangját több állat hangjából vágták össze (pl. oroszlán, elefánt és fóka hangjából).
A gyerekek sikolya valódi, mikor első ízben látjuk a T-rexet. Eredetileg nem tört volna be az autó ablaka, de az üveg (műanyag) nem bírta ki a nagy terhelést.
Amikor Dr.Grant és Malcolm a kocsiban ülve hallják dübörögni a T-rex lépteit, és attól berezonál a pohár víz – ezt a hatást egy basszusgitár húrjainak pengetésével érték el, amit a műszerfalhoz érintettek.
A Jurassic World c. filmben számos olyan dínót láthatunk majd, melyek neveit már láthattuk az embrió-kamrában, amikor Dennis ellopta a DNS-üket.
Sam Neil és Laura Dern is beszélgetett Jack Horner paleontológussal, mielőtt elkezdődtek volna a forgatási munkálatok.
Bár a könyv végén eredetileg nem szerepel a T-rex, de a rendező jobbnak látta még egyszer, utoljára megmutatni a „film sztárját” (ahogy Steven Spielberg fogalmazott egy interjúban).
Érdekes megfigyelni, hogy míg az első rész végén a helikopter mellett pelikánok repülnek el, addig a III. rész végén…
Emlékezetes idézetek a filmből:
- „Nem spóroltam semmin!”
- „A természet utat tör magának!”
- „Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt. A dinoszaurusz megeszi az embert…. az asszony örökli a földet.”
„A következő hibátlan lesz…!„
(Dr. John Hammond, Jurassic Park, 1993.)
- „Szívem, és ha vannak kígyók [a szigeten]?„
- „Nem, köszönöm. Azt hiszem, eleget dolgoztam a Halál Vállalatnak!„
Több – kisebb-nagyobb – eltérés is van a filmben, a könyvhöz képest (pl. Hammond szerepe és az expedíció elindításának oka; ill. a T-rex tombolása a városban).
A Jurassic Park-nál említettem, hogy több dolog is utal a szériában a King Kong-filmre, például:
- „Mit őriznek itt, King Kong-ot?” (Dr. Ian Malcolm mondja, az 1.részben)
- S.S. Venture gőzös: pont ezzel a névvel bocsátották tengerre azt a hajót is, mely a Koponya-szigetet indult felkutatni, és a film végén New Yorkba szállította King Kongot
- mindkét filmnél egy-egy „szörnyeteget” szállítanak a civilizált városokba
- mindkét filmben félelem övezi „az Öt Halál„- ill. „a Koponya„-szigeteket
- King Kong és a T-rex is rálép egy-egy emberre a filmekben.
Vince Vaughnt maga Steven Spielberg választotta a fotós természetvédő szerepére. Sam Neilt (Dr.Alan Grant) vissza akarták csábítani a szerepére, de sajnos (a színész időhiánya miatt) csak a következő részben láthattuk újra.
A film elején lévő Compsognatusos jelenetet (is) green-screen teschnológiával vették fel, és a kis dínókat csak később tették a képernyőre számítógépes munkálatokkal, – addig csak bábokkal imitálták a kislánynak a dínók mozgását.
Már említettem Robert T. Bakker paleontológust a Jurassic Park kapcsán. Nos, róla mintázták a II.rész (fiktív) paleontológusát, Robert Burk-öt, aki még külsejében is hasonlít az igazi tudósra. Az ő karakterét falta fel a T-rex akkor, amikor elmenekülnek előle a vízesés mögé, de megijed egy (valójában ártalmatlan) kígyótól, ennek következtében a Rex elkapja a karját, és kihúzza a barlangból.
Az utóbbi pár évben talált legújabb paleontológiai leletek bebizonyították, hogy a dinoszauruszok bőre kimondottan színpompás lehetett. Ezt bizonyítja több megkövült (színes) bőr maradvány is. Épp ezért észre vehető, hogy Az Elveszett Világ: Jurassic Park c. filmben a T-rexek, Velociraptorok és a Brachiosaurusok is színesebbek lettek az első részben látottakhoz képest.
Kimondottan feszült hangvételű jelentre sikeredett az a rész, amikor Dr. Sarah Harding ráesik a szakadék szélén lógó busz ablaküvegére, és az szép lassan elkezd megrepedni alatta (úgy, hogy közben alatta a háborgó tenger látható). Ezt a részt blue-screen technológiával vették fel, de szerintem ettől függetlenül is kézzel fogható volt a jelenet alatt a feszültség.
Amikor a Velociraptorok a fűben gázolva közelítik meg a kutató egységet, ez a jelenet a fenti kameraállásból nagyon jól néz ki. Viszont a Raptorok támadásánál igencsak spóroltak a készítők, mert mindössze a farkuk csóválását láthatjuk (egy állat kivételével, aki ráugrik az egyik delikvensre). Ennek talán az lehet az oka, hogy (kb.) a film háromnegyedénél elég sokat szerepelnek majd a Raptorok a romos labornál, és nem akarhatták túl sokat mutatni őket addig.
Szintén most, a cikkre való készületkor vettem észre, hogy amikor Alex akrobata ugrása következtében kirúgja az egyik Raptort az üvegablakon, akkor láthatjuk a zsinórokat, melyek a dínót tartották és kirántották.
Amikor a T-rex elszabadul San Diego-ban, több utalásra és érdekes dologra is érdemes figyelnünk:
- Éveken át kérdés volt, hogy mi történt a hajón lévőkkel, mi végezte a hatalmas mészárlást, ha csak a T-rex volt a hajón, és az is csak a raktérbe bezárva utazott a legénységgel? Nos, a DVD audio kommentárjában a készítők elmondták (sok más érdekes info mellett), hogy eredetileg egy Velociraptor horda végezte a mészárlást, de végül őket sajnos ki kellett vágni a filmből, így viszont a nézők válasz nélkül maradtak.
- amikor a T-rex elszabadul a hajóról, akkor egy ellenőrző pontnál halad át, és leveri a táblát, melyen ez áll: „Gyümölcsöt, zöldséget és állatot behozni TILOS. Üdvözöljük az Egyesült Államokban.” Jó, azért ez elég vicces (a körülményekhez képest is).
- amikor a házak között mászkál, láthatunk egy kosárpalánkot, – ekkor a dínó pattogtató mozdulatokat imitál az egyik karjával
- a másik, amikor az utcán rohangál a kocsik között, jobb oldalt egy forgalomjelző tábla látható, melyen az áll: „dínóknak tilos!„
- épp az egyik üzletbe akar bejutni egy férfi, akit a Rex simán elkap és szétcincál. Ő David Koepp, a film (egyik) forgatókönyvírója, akit a stáblistán – „unlucky guy„-ként – szerencsétlen fickóként találhatunk meg
- amikor a Rex elszabadul, láthatunk egy férfit, aki ezt mondja: „Pont ezért jöttem el Japánból!” – ezzel a Godzilla-filmekre utaltak Steven Spielbergék.
„Nincs az az Isten, sem ember, amiért elmennék oda!”(Dr.Alan Grant, Jurassic Park III., 2001.)
A harmadik rész már koránt sem a kedvenc részem (az messze magasan az I. rész). Ebben a részben kevesebb az eredetiség, és a tudományos információmorzsákat is keveselltem. Pedig a paleontológia, mint tudományág, akár egy év alatt is rengeteget fejlődhet, nem ám, hogy négy év alatt (a filmben négy évet ugrottunk ismét előre, az előző részhez képest).
Ismét a Sorna-szigeten vagyunk – ahol a Jurassic Park játszódott, és – ahová a dínókat szállították át a Nublar-szigetről.
John Williams már nem vett részt zeneszerzőként ennél a résznél. Helyette Don Davis vállalta el ezt a pozíciót, de itt-ott ráismerhetünk a Mester egy-egy jól ismert dallamára. Ha már a cseréknél tartunk, ezt a filmet már nem Steven Spielberg, hanem Joe Johnston rendezte. Ami azt illeti, Dr. Ian Malcolm szerepére ismét felkérték Jeff Goldblumot, aki el is kezdte a forgatást, de szinte rögtön az elején lesérült, így inkább az egész filmet kihagyta a színész.
Ebben a filmben több olyan jelenetet is láthatunk, amit eredetileg az I-II. részhez terveztek, ilyen pl. a Pteranodonos, és a Spinosaurus elől menekülős jelenet a csónakban.
Már az első részben – s most, a harmadik részben – is volt egy (mondjuk úgy) „guszta” rész, mikor egyes fellelkesült paleontológusunk könyékig kotorászott a dínó ürülékben, különböző okokból kifolyólag… Nos, a III. részben ezt töménytelen mennyiségű zabkásával szimulálták. Oké, ebből ennyi elég is, ugorjunk, – ennél a jelentnél egy Ceratosaurus is megjelenik, de inkább ő is hamar tovább állt…
Ismét említésre kerül Jack Horner paleontológus neve, – aki tanácsadóként újfent feltűnt a rendező mellett.
Míg az I.részben egy T-rex volt, a II.részben már kettő és egy bébi T-rexet is láthattunk. A III. részhez a készítők úgy gondolták, hogy kell valami újítás, és – nem elég ismét beszuszakolni „a zsarnokgyíkok királyát” a filmbe, hanem – kell valami nagyobb, ütősebb háziállat gyilkológép! Így kaptuk meg a Spinosaurust. A modell megépítésének fázisairól ezen a hivatalos oldalon nézhettek érdekes képeket és videókat!
A Spinosaurusszal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az állat maradványait a 20.sz. elején találták meg, de a leletek a II.Világháborúban megsemmisültek, és a katalogizált eredmények is. Bár, azóta találtak egy-egy csontot az egykor kipusztult állattól, azonban a teljes csontvázat még messze nem tudták pontosan rekonstruálni a paleontológusok.
A filmben a T-rex és a Spinosaurus ádáz harcot vívnak egymással, és bár a Spinosaurus előnyben volt hosszú karja miatt, a valóságban azonban nem is találkozhatott volna e két ragadozó, mivel évmilliók és több ezer kilométer választotta volna el őket egymástól.
Dr. Alan Grant terepjáróját is a paleontológus, Jack Horner autójáról mintázták (még a matricát is, az ajtaján).
A Velociraptorok hangképző szervét valóban el lehet készíteni (persze a megfelelő eszközzel). Már több évtizede tanulmányozzák a tudósok a dinoszauruszok hangképzését. Az egyik első ilyen állat, melynek a hangját reprodukálni tudták, a Parasaurolophus volt.
A Tyrannosaurus rex még a második résznél is színesebb bőrrel lett ábrázolva. Ugyan így, a Velociraptorok is, de náluk már alkalmazták a legújabb kutatási eredményeket is, miszerint a Raptorok tollasak voltak. (Ugyanakkor a méretüket a filmben még mindig eltúlozták, a valósághoz képest.)
A film végén eszünkbe juthat a Jurassic Park utolsó jelenete, mikor pelikánok kísérik haza hőseinket. Itt hasonló a film lezárása, csak ezúttal Pteranodonok kísérik a helikoptert.
***
Lényegét tekintve ennyi érdekességet szerettem volna Nektek megmutatni – még a Jurassic World előtt – mert úgy gondolom, hogy sok hasznos és érdekfeszítő dolgot tudhattunk meg a Jurassic Park I-III.-ról (mind tudományos, mind pedig a forgatási kulisszatitkok tekintetében)!
Ha szeretnél még érdekes videókat nézni a filmek készítéséről, akkor azt megteheted itt, és itt, valamint itt is!
Remélem tetszett ez a kis kedvcsináló egy esetleges Jurassic Park-maratonhoz, és persze ahhoz is, hogy elmenjetek megnézni a Jurassic World c. filmet. Jó szórakozást hozzá! Itt pedig már olvashatjátok is Jurassic World!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést az ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez juthatnak el ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
pics via: Pinterest.
