Szeretem az ember – (kis)kedvencek kapcsolatáról szóló történeteket, legyen szó akár könyvről vagy filmről. Bár a legtöbbjük nem túl vidám befejezést kap, de mégis, olyan szinten képesek megérinteni, megszólítani az embert, melyre még a (szigorúan nem-szirupos cukormázzal leöntött) romantikus filmek sem képesek. Ékes kivételnek számít a 2024-ben bemutatott Artúr, a király c. film, Mark Wahlberggel a főszerepben, mely megtörtént eseményeken (és az abból készült könyvön) alapszik. Mikor megláttam A vadon szíve (Heart of the Beast) első előzetesét, nyomban elfogott az érzés, hogy nekem ezt a filmet látnom kell! Nem csak azért, mert túlélős-, vagy mert Brad Pitt-film (akkor rossz már talán nem lehet), hanem mert egy egymásra utalt ember és négylábú társának történetét mutatja be.
Mivel alkalmam nyílt megtekinteni a filmet eredeti, angol nyelven, így nem is vártam meg a premiert. Ennek apropóján már meg is írtam a filmről szóló (spoilermentes) beszámolómat. A vadon szíve c. filmet 2026. szeptember 24-én tűzik műsorra a hazai mozik, lássuk, érdemes-e beülni rá?! Mitől más ez a film, mint kategóriája korábbi darabjai?
„Valóban mélyen megérintett az Uberrel való közös élmény. (…) Arra törekedtünk, hogy minden napot játékká tegyünk a számára. Volt, hogy olyan elképesztő dolgokat csinált – olyasmiket, amik nem is szerepeltek a forgatókönyvben, mégis láthatók a filmben –, és az arckifejezései a mai napig mély hatással vannak rám.”
⁄ Brad Pitt nyilatkozata a világpremier előtti sajtóeseményen
A 82 millió dollárból készült film az 1 óra 41 percével kellemes időtöltésnek bizonyult. Nem túl rövid, s nem is túl hosszú. De ami ennél fontosabb, az az, hogy nem is pusztán „időtöltésnek” mondanám. Nem is túlélőfilmnek vagy kalandfilmnek. Sokkal inkább az ember – állat közti hűséget és szeretetet, odaadást, mély kapcsolatot helyezi középpontba David Ayer filmje. Hőseinknek meg kell küzdenie önnön testük gyengeségeivel és sebezhetőségével, a gyönyörű, ámde zord táj éghajlati viszontagságaival, és persze a rájuk leselkedő vadállatokkal is. A kritikusok meglepően pozitívan fogadták a filmet, mely jelenleg IMDb-n 7.2-es értékelése van (egyelőre még csak 1.300 értékelés alapján, hisz a világ túlnyomó részén még be sem mutatták), RottenTomatoes-on pedig 89%-on áll (59 értékelés alapján).
Előzetes:
⊕
Színészek és karakterek:
Ritka az olyan film mostanában, melyben ennyire minimálra van csökkentve a karakterek száma, ugyanis a film főszereplőjén és kutyusán kívül gyakorlatilag két másik figurával találkozunk slusszpassz (a villanásnyi visszaemlékezések mellett, természetesen).
A film attól is működik olyan jól, hogy nem aprózza el figyelmünket a számos mellékszereplő háttérsztorija és azok jellemvonásai. Mindössze annyi figurával kooperál csak, amennyi valóban ahhoz szükségeltetik, hogy a történetet előre mozdítsák. Vagyis kapunk össz-vissz három embert a bő 1,5 órás film során. Nem is kell több.
Brad Pittet mindig is kedveltem színészként. Felsorolni is nehéz lenne, mely szerepeiben kedveltem leginkább az évtizedek alatt. Ebben a filmben az általa alakított ex-veterán kommandós kezdetben egy jól felkészült, macsó karaktert alakít, akiről tisztán látszik, hogy Bear Gryllst meghazudtoló módon van felkészülve a váratlanabbnál váratlanabb szituációkra. És ekkor még be sem indult javában a történet… A cselekmény Deus ex machina-pillanata aztán persze mindent megváltoztat és a férfi saját bőrén tapasztalja meg, milyen is a vadon foglyának lenni az Isten háta mögött.
J.K. Simmons karakterét nem akarom lelőni azok számára, akik még nem látták a filmet. Ugyanezt tudom egyelőre elmondani a mozi harmadik szereplőjéről, az Anna Lambe által alakított női karakterről is. David Ayer rendező és J.K. Simmons második alkalommal dolgozott együtt a Kemény idők (2005) után, míg Brad Pittet a Harag (2014) c. világháborús filmet követően sodorta a sors Ayer kamerái elé. Ha a filmet látva visszatekintesz majd Simmons és a fiatal lány karaktereire, utólag rájössz majd, hogy miért voltak fontosak főhőseink életében. Persze, nem a szó szoros értelemben véve, mert az magától értetődő. Hanem, mert egyértelművé válik majd, hogy Simmons és a nő karaktere mit jelentett James Belmont és Odin sorsát illetően…
Odint egy új-zélandi születésű németjuhász munkakutya, Uber testesítette meg a forgatás során. Bár magamat macskás srácnak tartom, de imádom a kutyákat is. Őszintén szólva, többször is elolvadtam Odin gesztusai és kifejezőképessége láttán. Amikor pedig szenvedni láttam (még ha tudtam is, hogy mindez csupán egy fiktív történet), a szívem sajdult bele. Természetesen Uber a való életben teljesen egészséges, fitt, rendkívül jól edzett kutyus. A filmben látott sérüléseit és protéziseit (műláb, titán fogak és heges pofi) vizuális effektekkel és protézis-takarásokkal jelenítették meg. Uberre egyébként egy új-zélandi állatidomár, Andrew Simpson talált rá, s úgy tudni, nagyon hamar, mindössze 5 hét alatt elsajátította a szerepéhez kapcsolódó instrukciókat. Maga Brad Pitt is nagyon közeli kapcsolatba került Uberrel a forgatások során, akit egyes sajtóeseményekre is elkísért gyönyörű négylábú kollégája. Pitt több interjúban is arról beszélt, hogy amellett, hogy sokszor mega is kvázi, trénerként foglalkozott Uberrel a forgatási szünetekben, nagyon hamar összeszokott bundás „színésztársával”, s egyre könnyebben tudta fixálni a figyelmét.
A film előszeretettel állítja elénk az olyan karaktereket, akik – bár tettek rossz, sőt, sokszor szörnyű dolgokat életük során (ki nem?) – mégis, a legalapvetőbb emberi érzelmek vezérelnek. Ezért is tetszett nagyon ez a film. Ugyanis tulajdonképpen hús-vér embereket mutat be, nem a klasszikus értelemben vett hollywoodi-hőst. Félelem, kétségbeesés, fájdalom, poszttraumás stressz-szindróma, halálfélelem, őszinte szeretet, és még hosszasan sorolhatnánk, milyen élmények okozta érzelmek kerítik hatalmába James Belmontot. Nem azt a macsó, szirupos katonát látjuk a vásznon, aki a vadonban töltött sokadik éjjelen, csuromvizesen átázva is trikóban cigizgetve, whiskyt szürcsölgetve gubbaszt a tábortűz mellett és a legújabb TikTok-videókat skubizza.
A forgatókönyv:
Bár egy fiktív történetről van szó, mégis sokszor az volt az érzésem, hogy a film cselekménye megtörtént eseményeken alapszik. Persze, szinte biztosra veszem, hogy szinte az összes, James Belmonttal történt esemény megtörtént már valakivel a világtörténelem folyamán egy-egy tragikus szerencsétlenséget követő túlélőtúra folyamán. Épp azért volt hihető a film, mert életszerű volt. Bárkivel megeshet. Olykor azért persze érződött, hogy néha túl szépen alakult a cselekmény, ugyanakkor sokszor olyan testközeli élményt nyújtott a film, annyira úgy érezhette a néző, hogy maga is részese a történetnek, hogy jobbára nem is volt időm agyalni a tényszerűségen.
A forgatás 2025. március 3. és május 15. között zajlott Új-Zélandon. Az eredeti forgatókönyv felkerült a 2017-es Blacklist-re (ez a legjobb meg nem valósult szkriptek gyűjteménye), melyet végül Damien Chazelle és Olivia Hamilton-, valamint Brad Pitt ‘Plan B’ nevű cégei vittek filmvászonra.
Kimondottan tetszett, ahogyan bemutatták a PTSD-vel küzdő két főszereplő hányattatott sorsát. Merthogy kérem szépen, az állatok is szenvedhetnek PTSD-től, csak sokan elfelejtik azt, hogy mikre képes az ember, ha állatok bántalmazásáról – vagy épp kizsákmányolásáról van szó. Belmont traumatikus visszaemlékezései egyértelműek, ám rám épp akkora, ha nem nagyobb hatást gyakorolt a titánium protézisekkel „kipótolt” Odin traumáinak elbeszélése. Különösen tetszett az a párbeszéd, melyet Belmont és a J.K. Simmons által alakított vadász folytat az esti tábortű mellett, s melyből megismerhetjük Odin korábbi életét. Érezni Belmont elbeszéléséből azt az őszinte hűséget és szeretetet, mellyel kutyája társa iránt viseltet. Semmi faxni, semmi kamu, csak az odaadás.
Szinkron:
Mivel a filmet angol nyelven láttam, így a magyar szinkronról egyelőre nem tudok nyilatkozni, de gyanítom, hogy Stohl András ezúttal sem lőtt mellé Brad Pittet illetően. Selmeczi Roland orgánuma nélkül egykor elképzelni sem tudtam volna egy Pitt-filmet (a tehetséges színész 2008-ban hunyt el egy tragikus autóbaleset során), azonban meg kell mondjam, Stohl mára remekül összeforrt a 62 éves színésszel. Mivel a film nincs elárasztva szereplőkkel, így a lényeges részt letudva, akár át is lendülhetünk a következő szegmensre…
Filmzene:
A filmzenéért az a Jared Michael Fry felelt, aki immár harmadízben dolgozott együtt David Ayer rendezővel (A méhész, A melós). Bár nem mondanám kiemelkedőnek a film score-ját, azt azért meg kell hagyni, hogy remek aláfestést nyújtott a cselekmény számára. Itt meghallgathatjátok az egész albumot:
Forgatási helyszín és látványvilág:
Bár a film cselekménye az alaszkai vadonban kap helyet, szinte teljes egészében a világ egyik legszebb, s általam imádott helyszínén, Új-Zélandon forgatták. Ott, ahol egykor A Hobbit– és A Gyűrűk Ura-filmek, valamint A Hatalom Gyűrűi c. sorozat munkálatai is zajlottak.
A stáb többek között Queenstown-ban és Glenorchy-ban, valamint a Fiordland és Otago-régiókban filmezett. Bármilyen produkció is forog ezen a vidéken, legyen szó fantasyról vagy természetfilmről (mondjuk a kākāpō-k kapcsán), csak ámulok és bámulok a természet csodái láttán! Némelyik helyszínt látva olyan érzés kerített hatalmába, mintha Brad Pitt épp A Gyűrűk Ura egyik forgatási jelenetébe csöppent volna. Azok a gleccserek, tavak, a végtelennek tűnő hegyláncok, erdők… a Föld utolsó érintetlen fehér foltja, ahol szinte minden éghajlati öv összes jellegzetessége felbukkan.
A stáb szándékosan olyan érintetlen, nehezen megközelíthető helyszíneket választott a forgatáshoz, ahol ember korábban szinte alig járt. Ezzel szerették volna érzékeltetni a főszereplők kiszolgáltatott helyzetét. Szerintem sikerült…
Új-Zéland: ismerd meg A Gyűrűk Ura és A Hobbit forgatási helyszíneit
⊕
Zárszó…
A film után azon járt az agyam, vajon létezhet-e őszintébb szeretet, mint amellyel egy (kis)kedvenc képes ragaszkodni gazdijához? Mivel azt ígértem, hogy spoilermentesen írok a filmről, így természetesen nem lövöm le a mozi végét. Annyi biztos, hogy megható a maga nemében. Egy olyan filmről beszélünk, melynek előnyére válik a nézőbarát játékidő, a mozgalmas forgatókönyv, s természetesen a gyönyörű környezet.
És végül, ám de nem utolsó sorban, az az intim hangulat, melynek szűrőjén keresztül szemtanúi lehetünk James Belmont és Odin hányattatott kalandjának, melyet átsző az egymásba vetett bizalom, a szeretet és az önzetlen odaadás. Nézzétek meg, megéri!
@bradpittsupport Brad Pitt and Uber 🥹 #movies #heartofthebeast #bradpitt #bradpittedit #dogs
Jó szórakozást a filmhez!
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!
via: imdb.
